Tibald herczeg épen születésnapja reggelén kapta egyetlen unokája
levelét, mely ezzel végződik: «Adieu!»
Minden évben ünnep volt rá nézve ez a nap: Angela csecsemő korától
elkezdve a legutolsó évig, Tibald herczeg minden születési évfordulóján
kapott tőle egy csókot.
Ez a mai keserű egy csók volt.
Ott van a herczeg ereklyéi között, egy aranytáblás albumban, melyben
egyedül gyöngéd családi hagyományok vannak, minden év emléke e napról. A
száraz virágcsokor, mit egyéves korában nyujtott át picziny kezével
Angela a herczegnek, a kedves ákombákom, mit első irásgyakorlatul írt
számára egy szelet bristol-papirra, s a legutolsó év finom gyöngy- és
aranyhimzetü emléklapja, mit Angela saját kezeivel készített. Mind
Tibald herczeg születésnapi emlékei.