A legrégibb időktől a jelenkorig. Tankönyvül köz- és magánoktatásban.
Írta Toldy Ferenc. Első füzet. Pest. Emich Gusztáv tulajdona. 1864.
Egész szívünkből üdvözöljük e könyvet, mely Toldy terjedelmes
irodalomtörténetének sem újabb kiadása, sem folytatása, hanem egészen új
és önálló könyv. Mint tudjuk, Toldy terjedelmes irodalomtörténetét csak
a mohácsi vészig írta meg, továbbá költészetünk történetét csak
Kisfaludy Sándorig bocsátotta közre két külön kötetben. Így mindeddig
nem volt teljesen bevégzett irodalomtörténetünk, mert az e téren
megjelent más művek oly gyönge kompilációk, hogy szóba sem jöhetnek.
Valóban szégyene volt a magyar irodalomnak, hogy irodalomtörténete még
az iskolák számára sem volt használhatóan kidolgozva, a közönség kezébe
pedig semmit sem adhattunk, melyből irodalmát a legrégibb időktől a
jelenkorig haszonnal áttekinthesse. E hiányon akar Toldy segíteni jelen
könyvével; míg több kötetre terjedő irodalomtörténetét bevégezhetné:
mintegy 18–20 nyomtatott íven összevonta tanulmányai eredményét.
Leginkább tankönyvet írt ugyan köz- és magánhasználatra, de úgy, hogy a
nagyközönség, sőt egyben s másban még a szakemberek is használhatják.
Nemcsak a módszer ajánlja e könyvet, hanem az adatok teljessége és
pontossága is. Valóban nem csekély nehézséggel járt néhány ívre teljesen
beszorítani az egész magyar irodalmat s minden feltűnőbb jelenséget, ha
nem is mélyrehatón, de mégis jellemzőn felmutatni. Toldy szerencsésen
megoldotta e feladatot s e mellett jegyzeteiben a magyar irodalom teljes
bibliografiáját közli. Felfogásunk vagy ítéletünk néha különbözhetik az
övétől, itt-ott némely átalánosságot terjedelmesben, némely részletet
összevontabban óhajthatunk, de el kell ismerni a munka jelességét, mint
egyetlent a maga nemében irodalmunkban s kívánnók, hogy iskoláink
valláskülönbség nélkül bevegyék s a közönség között is minél inkább
elterjedjen. – A kezünk alatti első füzet a legrégibb időktől 1807-ig
terjed, a második, mely, amint halljuk, sajtó alatt van, a még hátralevő
40 évet (1807–1849) tárgyalja. E második füzethez fogja a szerző
bevezetését is csatolni, melyben az irodalomtörténet tanítása módjáról
és könyve használatáról adja elő nézeteit.