Jolán. Nem.
János. Melyik levélben?
Jolán _mosolyogva_. Hogy-hogy?
János. Édes szivem… milyen levélről beszélsz…?
Jolán. A levelem… No, ne… ne tégy úgy… most diszkrét vagy és finom…
beszélhetsz róla bátran… nem szégyellem… Félig öntudatlanul írtam, meg
is bántam, de most már nem bánom. Büszke vagyok rá. Egy asszony nem
mindig akarja azt, amit leír, de mindig azt írja, le, amit akar.
Olvassuk el együtt.
János. Jolán… én komolyan nem tudok levélről. Levelet írtál nekem?