Cinka, Elza.
_Egyideig szünet, aztán megszólal Cinka._
Cinka. Nagyságos asszony is a festőt várja?
Elza. Igen.
Cinka. Én is. _Szünet_. A festő lumpolt az éjjel, és ilyenkor mindig
sokáig alszik.
Elza. Igen.
Cinka. Igen. Hát ha az ember már sokáig nem alszik, akkor… aludni kell.
Elza. Igen.
Cinka. Nagyságos asszony talán a portréját festeti vele?
Elza. Szeretném.
Cinka. Mert én mindenkit ismerek, aki ide szokott járni. Én itt itthon
vagyok. Én itt modell vagyok. Itt mindig csak engem festenek, mikor
ingyen festenek. Nagyságos asszonynak jó Lenbachos feje van.
Elza. Kegyed már harmadszor mondja nekem: nagyságos asszony. Én még
leány vagyok.
Cinka. Bocsánat. Én már nem vagyok leány és mégse vagyok nagyságos
asszony. Nevem Seiden Cecillia, de ezek a festők csak Selyem Cinkának
hívnak. De azért én a keresztlevelemben Seiden vagyok. Született Seiden.
Elza. Az én nevem Tóth Elza.
_Szünet. Cinka nagyot néz._
Cinka. Hallottam már nagysád nevét. Igen. Ismerjük mink, jómódú nő
tetszik lenni. Gazdag házilány. Tudom. Mink Budán laktunk, de tönkre
mentünk.