A magyarországi czigány az egész világon szétszórt czigánynépnek a
törzse, az arisztokratiája.
Nemcsak nagyobb szellemi tehetségeinek számbavevése indít ez állításra,
ámbár ez is erős bizonyíték. A magyarországi czigányok közül katonai,
papi és polgári pályákon is találkozunk kitünőségekkel. Volt egy czigány
tábornokunk, nem rég szenteltek fel a váczi dioecesisben egy czigány
plébánost s Rácz Palinak, a közkedvességű zeneprimásnak, huszonhárom élő
fia közül ügyvéd, mérnök, hivatalnok, orvos, tanár cseperedett már fel s
tán csak egypár marad meg «czigánynak». Olvasottság, tudománykedvelés
meghonosult náluk; sokan közölük házakat, földeket szereztek; többen a
szavaló, éneklő művészet terén fényes neveket vívtak ki maguknak, a
mellett példás családi életet élnek; (azt kell látni, hogy szereti
czigány a rajkóját!) egymás elhagyott árváiról gyöngéden gondoskodnak s
fiaik a hadseregben jó katonák s minden tekintetben magasan fölötte
állanak az orosz és oláh medvetánczoltató kóbor czigánynak, az angol
lócsiszárnak, a szláv üstfoltozónak és a porosz kényszerített takácsnak;
zenélni pedig sehol se tud a czigány, csak nálunk, másutt csak gajdol.
(Egyes lángelméket kivéve, mint Sarasate.) Ezért külföldön a magyar
czigányt fajrokoni nagyon respektálják.
A valóságos elsőszülötti jogát azonban a magyarhoni «romá»-nak a positiv
tudományos kutatás igazolja: a philologia.
Először is a «roma» nyelvben csupán a magyarhoni czigányoknál van meg a
három idő: jelen, mult és jövő; minden más czigánynyelvnél csak kettő
van használatban: a jelen és a mult. A jelen fejezi ki a jövőt is.
Azután a magyarországi «roma» nyelv a leginkább hasonlatos a hindosztáni
idiomákhoz s csupán magyar szavakkal van keverve. Minél távolabb innen,
annál többféle nyelv keveredett vele, magával vivén a magyart is; úgy
hogy a magyar czigányszavak még az angol czigányoknál is feltalálhatók.
Ez bizonyítja, hogy távol hazájukból kivándorlásuk után Magyarország
volt az, a hol legelőször állandóul letelepedtek az indus származású
«romá»-k.
Ki tudja, milyen büszke nemzet lehettek valaha ott őseik hazájában, a
hol a fán ingyen terem a kész kenyér, s finom gyapjut hullatnak a
virágtokok, s az embernek nincs más dolga, mint az ingyen kenyérért,
ingyenruháért hegedüvel, sippal dicsérni az Istent. S aztán nem ismerni
magánál nagyobb urat…
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
A czigány nyelv szótárában nincs kifejezés erre a szóra: «jóllaktam», de
erre a szóra sincs: «köszönöm». Mikor a czigány azt akarja mondani
«köszönöm», ezt így fejezi ki: «nehezet cselekszem»…