János király meghalt. A fia csecsemő. A nemzetnek nincsen vezére. Az
ország hasonlitott most azokhoz a cimerekhez, amelyekben egymásra
mérgesen ágaskodó griffek nyulnak a köztük lebegő koronáért.
A nemzet gondolkozása meg volt zavarodva. Senki se tudta, hogy a pogány
török uralmától féljen-e jobban, vagy pedig a keresztény osztrák
uralmától.
Az osztrák császár ráküldte Budára az ő vén totya generálisát:
Roggendorfot. A török császár maga indult meg, hogy feltűzze a félholdas
zászlót a magyar királyi palotára.
Vala pedig akkor az idő az 1541-ik esztendőben.