SZAKÁCSNÉ: Mit mondjak neki?
PAULA: Én nem ismerem… Nem tudom.
ASSZONY: Én ismerem… kérem, asszonyom, bocsáttassa be és, ha nem veszi
zokon, ezt a különös kérést, hagyjon egy percre magunkra…
PAULA: Ó, dehogy… én, én átmegyek a lakásomra, tetszik tudni, itt lakom
a szomszédban… _(el.)_
_Kilencedik jelenet._