LEHOTAI: Mitől fél?
SZENDREI: Azt nem mondhatom meg.
LEHOTAI: Ahogy tetszik.
SZENDREI: És… és mert olyan gyámoltalannak és szerencsétlennek érzem
magam…
LEHOTAI: Ez nem az én dolgom.
SZENDREI: Szóval ezért jöttem fel… Hogy… hogy alázatosan… megkérdezzem…
megkérjem.
LEHOTAI: De… de… ez kétségbeejtő, ez a naivitás… Uram… én is voltam
szerelmes, de hogyan képzelte? ha az az eset forogna fenn, amitől ön
fél, hogyan képzelte ezt a vizitet? Ön megkérdezi, hogy szerelmes
vagyok-e a müvésznőbe? Vagy megkér arra, hogy ne legyek szerelmes bele?
Vagy hogy?…