LEHOTAI _(leveszi a kalapját, kabátját, az inas beszélgetés közben
kiviszi az előszobába)_: János.
INAS: Tessék.
LEHOTAI: Minden rendben van?
INAS: Minden.
LEHOTAI: Azt a köpenyt meg a kalapot elvitték oda délelőtt?
INAS: El.
LEHOTAI: A számlát?
INAS: Ideküldik.
LEHOTAI: A szamovár?
INAS: Itt van a kis asztalon.
LEHOTAI: A sütemény?
INAS: Friss.
LEHOTAI: Vaj, sonka, gyümölcs?
INAS: Friss, friss.
LEHOTAI: Akkor elmehetsz.
INAS: Igenis.
LEHOTAI: Elmégy a szobádba.
INAS: El.
LEHOTAI: Lefekszel aludni.
INAS: Le.
LEHOTAI: És nem bujsz ki, érted?
INAS: Értem.
LEHOTAI: Ha a ház összedül, akkor sem.
INAS: Akkor sem.
LEHOTAI: Ha csöngetnek, nem hallod.
INAS: Nem hallom.
LEHOTAI: Ha lárma van, nem hallod.
INAS: Nem hallom.
LEHOTAI: Nem látsz és nem hallasz.
INAS: Ugy lesz.
LEHOTAI: Mehetsz.
_(Csengetés.)_
INAS: Csöngetnek.
LEHOTAI: Mit mondtam?
INAS: Hogy mehetek.
LEHOTAI: Tehát mehetsz.
INAS: De ha csöngetnek.
LEHOTAI: Nem hallod.
INAS: De ha most csöngetnek?
LEHOTAI: Akkor most nem hallod.
INAS: Igenis. _(Csöngetés.)_ Ezt nem hallom. Nem csöngetnek _(meghajtja
magát és el)_.
LEHOTAI _(az órájára néz)_: Öt. _(Erős csengetés, kimegy, a kifelé
vezető ajtót nyitva hagyja.)_
_Harmadik jelenet._
SZENDREI _(kint)_: Csak egy percre!
LEHOTAI _(kint)_: Csak egy pillanatra!
SZENDREI _(felét már bent mondja)_: Nem fogom méltóságod idejét
tulságosan igénybe venni…
LEHOTAI _(udvariasan)_: Szeretném, ha ugy volna.