E helyett ő azt felelte: «nem».
«Dehogy nem!» suttogá a bába, megrántva a kabátját.
– Igen, igen! sietett azután a fiatal keresztapa helyrehozni tévedését s
oly zavarba jött e felett, hogy a saját nevét is alig tudta azután
megmondani a papnak.
– De ugyan, hogy tudtad azt felelni, hogy nem mondasz ellent az ördögnek
– kérdezém, a mint hazafelé tértünk tőle.
– Tudod, mondá ő, én csak annyit hallottam, hogy a sátánról van valami
szó; s ilyen nagy úrral nem szeretek semmiféle collisióba jönni.
De nem is hítta azután Petőfit senki többet komának, ha azt nem akarta,
hogy rajta kezdje a keresztapaságot.