Kisebb előörsi csapatunk járt orosz földön. Az este ott érte utól őket
egy kis falu közelében és mivel azt a jelentést kapták, hogy az ellenség
errefelé nem mutatkozik, hát nyugodtan elhelyezkedtek a házakban. Néhány
óra mulva fegyverdörrenések zavarták föl alvó katonáinkat. Az egyik
házba különösen nagy erővel lövöldöztek. És ekkor az egyik közlegény –
vezetékneve Krausz, – dühösen kiáltott ki az ablakon az oroszok felé:
– Mit lövöldöztök ide? Nem látjátok, hogy itt emberek vannak?!