Egy közhuszár a kamionkai lovas-attakban minden kardvágást egy-egy
megjegyzéssel kísért: „Nesze neked a csikókért.“ „Ez a szürkéért.“ „Ez a
sárgáért.“ „Kell még csikó?“ „Hát nesze.“ „Itt a csikó.“
Az ütközet után a hadnagy megkérdezi:
– Mit beszéltél te mindig csikókról?
– Sora van annak, hadnagy uram. Negyvenkilencben a muszka elkötötte a
nagyapám két szép csikaját. Ezekért fizettem meg ma!