2. Rövidebb és kevésbé szép változata _Lázár_nál (Alsófehér vm. Magyar
Népe, 177. l., XX. sz. m.). Más változatának irodalmi feldolgozása
_Arany László_nál (A veres tehén. Magyar Népmesegyüjt. [2. kiad.] 36.).
A csángó változat mindkettőnél kerekdedebb és teljesebb.
5. Második fele, a sárkány megölésétől kezdve, többszörösen is közölve
van. (V. ö. Erdélyi, Népd. és Mondák I. 459., Gaal, Magy. Népm. II.
100., Merényi, Ered. Népm. I. 79., Istvánffy, Palócz mesék, 107.)
6. A koldussal, a mészárossal és a korcsmárossal való jelenet előfordul
_Kálmány_nak egy meséjében is, de nagyon zavaros, szinte érthetetlen
előadásban. (A szabadságos katona, Szeged Népe II. 123.).
7. Nem nagyon népies és némely lényeges részében eltérő változatát l.
_Gaal_, Magy. Népm. I. 104. (A szökött katona.) A csángó mese általában
sokkal kedvesebb, de nincs benne megmagyarázva, hogy a katona miért
viszi magával a kilenczvenkilencz kőművest. Gaal meséje szerint csak
azon föltétel alatt ereszti ki az ördögöket a zsákból, ha egy pár
elkárhozott lelket adnak ki neki a pokolból.
8. A tehénőrzés, az arany elvitele és a tolvajokkal való jelenet megvan
_Arany László_nál is (Dongó meg Mohácsi, Magy. Népmesegy. 218.), az
utóbbi azonban ott nem olyan ügyes. Csak az utolsó jelenet külön, önálló
meseként _Lázár_nál (Alsófehér vm. Magyar Népe, 168. l., XVII. sz. m.)
és Magy, Népk. Gyüjt. III. 397. (A fotosi ember polturája.)
9. Több csángó mesét, a melyek puszta változatai a Kriza-féléknek,
kihagytam a közlendők sorából, de ezt, bár cselekvése szinte ízről-ízre
egyezik a Mirkó királyfi czíművel (Vadr. 436.), mégis kiadom, mert
tanulságosan bizonyítja, hogy Kriza meséiben éppen úgy ki van kerekítve
és meg van stilizálva esztétikai szempontok szerint az elbeszélés népi
anyaga, mint pl. Merényi vagy Arany László meséiben. A különbség csak
annyi, hogy míg Merényi zsíros népiességgel, Arany László pedig irodalmi
nyelven, addig Kriza kedves székely nyelvjárásban írta meg a maga
meséit. A székely népnyelv tanulmányozása szempontjából éppen azért
megbecsülhetetlen értékűek Kriza meséi, a magyar meseanyag tudományos
kutatásában bizonyára tartalmuk is nyugodtan felhasználható, de a nép
szerkesztő képességéről és elbeszélő stílusáról hamis képet adnak.
Lehetetlenség, hogy a nép embere ilyen minden ízében kikerekített mesét
tudna mondani. Az a mese, a melynek alapján Kriza vagy valamely gyüjtője
megírta a Mirkó királyfit (természetesen kisebb-nagyobb eltérésekkel)
csak körülbelül olyan lehetett, a milyen ez a csángó változat.
10. Első fele változata _Kriza_ Möndölöcskéinek (Vadr. 449.) és az
Angyalbárányok czíműnek (Magy. Népk. Gyüjt. I. 376.). Folytatásának
számos pontban eltérő változatai A vasfejű ember (U. ott II. 375.) és A
házasodni akaró királyfi (U. ott VII. 524.).
11. A bevezetés kivételével megegyezik _Arany László_nak A
tündérkisasszony és a czigányleány és Erdélyinek A három pomarancs cz.
meséjével (Magy. Népmesegy. 148. és Népd. és Mondák II. 345.). Minthogy
szebb meséink közé tartozik és eddig csak irodalmi feldolgozásban volt
ismeretes, talán megérdemli a nép szájáról följegyzett alakban való
másodszori közlést.
12. Jelentéktelen eltérésekkel megvan _Erdélyi_nél is (Magy. Népd. és
Mondák III. 306.). Szintén az előbb említett okoknál fogva tartom
kívánatosnak újabb közlését.
13. Két motivuma megvan az ismeretes Okos leány czíműben (Magy. Népk.
Gyüjt. I. 478.).
14. Lényegében ugyanaz, mint _Erdélyi_nél A mosolygó alma (Magy.
Népmesék, 42.). Eleje és vége azonban ott nincsen meg, és a csángó
változat egészében is sokkal költőibb. A három leány fogadkozása több
más mesében is előfordul.
15. Változatait l. _Gaal_nál (A kígyó-királyfi, Magy. Népm. III. 86.),
_Merényi_nél (A kígyőbőr, Ered. Népm. I. 3.) és _Mailand_nál
(Disznóficzkó, Magy. Népk. Gyüjt. VII. 394.). Mindegyiktől több
tekintetben különbözik.