Ebben már emberek jönnek elő a csiholásra, nem állatok. E szerint a
félni nem tudó királyfi (mikor elátkozott kastélyból éjfél multával 3
fekete ember vendégje kitakarodott a pincze felé, hol az utánuk menő
királyfi megtalálta a 3 fekete embert és a rozsdás aczelat) _a mint a
rozsdás aczelat megtalálta, a 3 fekete ember előjött s kérte_ (a rozsdás
aczelat) _vissza_. Mikor azután a királyfi a rozsdás aczéllal „_tüzet
ütött, most megjelent a’ három_ (fekete ember), _segítségökkel a’ domhoz
jutott_“… „_ismét, mire becsukták_ (a királyfit, csiholt a királyfi,
azaz) _tüzet adott, kiszabadíták, végre a kőfalból is kiszabadíták_“.
(Ipolyi kivonatos 46. sz. mesetöredéke.)
Nekünk e helyen csak a dűlt betükkel szedett sorokra van szükségünk,
melyek szerint a csiholásra a 3 fekete ember előjön s a hős segítségére
van, oltalmazza. _Andersen_ meséjének _Aarne_ az 562. számot adta, mely
szám alatt több finn mesét közöl.
A _mindig mássá változó_, legelni vitt _boszorkánylovak_, _Merényi_: S.
II. k. 1. sz. meséjében, _Kisfaludy_: IX. k. 4., 5. sz. m. fordulnak
elő. U. O. a 34. sz. m. csak _más színűvé_ változnak, _Kálmány_: Sz. I.
k. 11. sz. meséjében még ennyi sincs megjelelve, csakhogy eltűntek a
lovak, ennyit említ a mese, mi a mese nem tudás következménye.
A _kardról_ a 2. sz. m. jegyzetében van említés téve. Újabban az
_Ethnographia_: XXIII. évf. 223. l. – _Isten kardjáról_ jelent meg
értekezés, mely tekintettel van az _Attila kard_-ra. Behatóan akkor
fogunk róla szólani, ha a tátosok kardjáról beszélünk; itt csak a
kardról szóló adatokat csoportosítjuk, hogy ha szükség lesz reájok,
együtt találjuk.
A kardra vonatkozólag itt felemlítjük, hogy Munkácsi (B. Árja és
kaukázusi elemek I. k. 390. l. Bpest, 1901) kardról írt soraiban keletre
irányítja figyelmünket, hogy itt keressük első sorban a vele összekötött
hagyományokat; mert mikor a kard szót elfogadtuk, hozzáfűzött
hagyományokról is hallhattunk. Az I. kötetünk 54. sz. monda karddal
felruházott változatát meg is találtuk kelet népénél, mint a jegyzetéből
láthatjuk. Van nekünk: