43. A lélek kis, fehér egér alakban.

Vôt két katona. Ennekelőtte, hogy nagyon sokájig szôgálták a császárt,

szerettek vôna hazamönni szabacscságra, de nem ojan könynyen möntek

haza, mint mostan, mer még akkô vonat nem vôt, de azé nem bánták mán, ha

gyalog mönnek is, csak hazamöhessenek látójúl. No, de ez a két katona

nem ėgy falubéli vôt, csak szomszéd kösségbe valók vôtak. Mikor möntek

haza, ėgy erdőn köllött hazamönni. Mikor möntek az erdőbe, aszongyák

ėgymásnak: „No, ha gyüvünk viszsza, majd itt, ennél a fánál mögvárjuk

ėgymást!“ Evel oszt möntek űk. Mikor odaértek, hogy most mán az

ėgygyiknek az ėgygyik, másiknak a másik faluba köl mönni a falujába,

aval kezet foktak ėgymással oszt elindultak. Hazaértek, mind a kettőt

nagy örömmel fokták a szüleji, mer régön nem vôtak otthun. Otthun osztán

hamâ teltek a szabacscságos napok, hamarabb, mint katonájékná. Itt oszt

köllött viszszamönni, elbúcsúsztak ėgyik is, másik is a szülejitül;

mönnek viszsza. Mikor odaértek az erdőbe, mögén öszszetanákosztak

ėgymással, el is fárattak, lėfeküttek oszt elaluttak. Mikor az ėgygyik

fölébrett, látytya: hogy a másiknak a szájába beszalatt ėgy kis, fehér

egér, itt mongya magába: „No, mögáj! maj kileslek én“. A hogy ott lesi,

hát csakugyan kigyütt a szájábul a kis, fehér egér, addig hőlészte (=

êre, âra kergette), még mög nem fokta. De hát nem bírta eleventen

mögfogni, a mint ráütött, mingyá mögdöglött.

Itt osztán ráúnt ottan, mer nem birt alunni, kőtötte a komáját (így

mondja a katona katonabarátjának) hotyhát kejjön fő, mer maj êkésnek! de

biz ottan nem kelt föl a komája, mer az a _kis egér a lelke vôt_. Aval

mönt a katona nagyijetten viszsza az ezregyihön, mingyá jelönti a

kapitánynak: hogy járt a másik katonával? a kivel elmönt szabacscságra!

A kapitány nem is akarta eszt elhinni, hanem azér kocsira ültek ėgy

orvossal mögvizitálni, hogy nem-ė a pézijé ütötte agyon? mer möglácczik

rajta. Mikor az orvos mögvizsgálta a katonát, látta, hogy nem vôt neki

sėmmi ütése sėhun sė, a kis fehér egér pedig akkor is ott vôt a katona

mellett.

Igy oszt eszt a katonát eltemették, sėmmi büntetést sė kapott az a másik

katona. Akkor oszt elhitték, hogy ez bizonyossan a katonának a lelke vôt

ez a kis fehér egér.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Hagyományok (2. kötet) · 第 49 / 91 题