Igen, tisztelendő úr, tudom, erre gondolok majd… Az egész negyedórán át
erre gondolok most… és most majd félek tisztelendő atyám, úgy-e, szép
illedelmes vagyok, nem bántok senkit, nem fogom meg a torkát senkinek.
Tudom, hiábavaló, sokan vannak nagyon. Az őrök, meg katonák… meg a két
legény… Nem fogok verekedni, tisztelendő úr.