_Február 15_.
Ó, Bibi, nem felejthetlek!
Ó, Bibi, miért vagy te kabaré-művésznő?! És ha már kabaré-művésznő vagy,
mért vagy olyan szókimondó?! És ha már kimondod a szót, mért nem mondod
ki több illendőséggel, több diszkréczióval, több – akármilyen sok
elhallgatást sejtető finomsággal?!
Vagy ha már mindezt el kell nyelnem, mondd, Bibi, miért harsogod el azt
is, a mit már bízvást elhallgathatnál, és miért tálalod ki ezt annál
élesebb hangon, minél több ember van körülötted?!
Végül, ha már ilyen vagy, miért nem hallgatsz meg engem is, csak úgy,
mint a többieket?!
Tudom. Mert kitünően számítasz. Mert Gauss nem volt olyan jó
matematikus, mint te. Mert csak így vezethetsz az orromnál fogva. Mert
csak így remélheted, hogy megőrülök és feleségül veszlek.
De lásd, Bibi, ez lehetetlen!
Hiszen, ha csak rólam volna szó!
Csakhogy az ősrégi Mauriczius-családnak minden egyes tagját – nemcsak a
nőket, a férfiakat is! – egyszerűen megütné a guta, ha én téged
feleségül vennélek. Mindegyiket, a ki közülök már fölserdült.
Beláthatod, hogy ezt nem tehetem.
Én meghalhatok, megőrülhetek, megházasodhatom, de ilyen
tömeggyilkosságot nem követhetek el.
És mégse tudok lemondani rólad!
Ó, Bibi, ha tudnád, milyen szép dolgokat írtam rólad naplóm második,
tizenötödik és huszonkilenczedik fejezetében!
Igaz, ha tudnád, akkor se méltatnád. Talán meg se értenéd.
Pedig Schiller nem énekelte meg szebben az orleansi szüzet, mint én
téged, Bibi!
És el tudod-e képzelni, micsoda hőstett volt az, hogy én, a megtestesült
idegesség, a szegény fiú, a kinek soha se volt akarata, sok, sok órán át
meg tudtam tagadni magamtól, hogy a hangodat halljam, és a szavadra
felelni alkalmam legyen, csak azért, hogy szorgalmasan, kitartóan
dolgozhassam valamin, a mi – meglehet – vonásaidat át fogja adni a jövő
század érdeklődésének?!
Dehogy tudod elképzelni! Te csak számítani tudsz.
Fogalmad sincs róla, hogy a Herkules munkái között nem volt ilyen
hőstett!
Pedig hát úgy van.
Bizony isten méltó volnék rád – ha ugyan te is méltó lehetnél rám.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –