A gazdasági szükségszerűségek, ámbár láthatatlanok, a modern világ nagy
szabályozói.
Az állam az ő tapasztalatlanságával, merevségével, felelőtlenségével és
alkalmazottai közönyével nem tud a kereskedelem szövevényes gépezetébe
anélkül belenyulni, hogy ne rontsa el teljesen.
A délibábos politikai elméletek gyakran több pusztítást okoznak, mint az
ágyúk. A szocialisták fölfogása a pacifizmusról, az osztályharcról, a
tőke lerombolásáról okozták főképpen a katonai és gazdasági tévedéseket,
amelyek súlya alatt Franciaország már-már összeroskadt.
A legtöbb politikus elfelejtkezik a világot vezérlő gazdasági
törvényekről s szentül azt hiszi, hogy a félelmükből s vágyaikból eredő
formulák és rendeletek meg tudják változtatni a dolgok folyását.
Valamely nép tevékenységének foka egész sereg, vágyaitól független
tényezőtől függ: földje hozadékától, népszámától s kivált faja
alkalmasságától.
Az ország, amely az alatt az ürügy alatt, hogy ki tudja önmagát
elégíteni, vonakodnék a nyersanyagokat, mint gyapotot, selymet, kőszenet
stb. külföldről vásárolni: halálra itélné az ezektől függő cikkek iparát
és kereskedelmét.
Bizonyos fényűzési cikkek kivitelét megkönnyítheti a nemzetközi
rokonszenv, azonban a nélkülözhetetlen nyersanyagoknak, mint a szénnek
és gyapotnak kivitele parancsoló szükségletektől függenek, amelyek
nyomósabbak minden érzelmi momentumnál.
Azt gondolni, hogy be lehet szüntetni minden kereskedelmi viszonyt oly
néppel, amelynek gazdasága egyedül tudja szolgáltatni a nélkülözhetetlen
termékeket: veszedelmes illuzió. A személyek bojkottja hasznos, a
gyártmányoké gyakran szükséges, a nyersanyagoké ellenben lehetetlen.
Ha elnyomnák a kockázatot és a versenyt az ipari vállalkozásokban, amint
ezt a latinfajú szocialisták álmodják, ez elapasztaná a civilizáció
haladásának minden forrását.
A mi ipari és földmívelési kincseinknek kiaknázása a háború után a hitel
roppant kifejlődését és decentralizációját teszi majd szükségessé. Ez
föltámasztja majd az egykori vidéki bankokat, amelyeket a nagy intézetek
eltüntettek. Csak ezek a vidéki bankok tudják értékelni a helyi iparok
értékét és következéskép a hitel mértékét, amelyet megérdemelnek.
Hogy elméleti embereink annyira különböző terveket adnak elő jövendőbeli
erőfeszítéseink, munkánk irányára vonatkozólag, ez azt bizonyítja, hogy
inkább számolnak kívánságaikkal, mint a gazdasági lehetőségekkel.
Miközben az elméleti emberek folyton építgetik a «tiszta ész» szülte
képzeleti társadalmakat, előkészítik a nemzet hanyatlását, amelynek
kebelében élnek.
A békeliga megalakítását könnyűnek látják a pacifisták, mert – a
történelem minden tanulsága ellenére is – azt hiszik, hogy a szövetségek
képesek túlélni a gazdasági érdekek ellentmondását.
A német diplomatáknak az az állítása, hogy a kis államoknak el kell
tünniök a nagyok javára, oly fölfogásból ered, amely egykor szabatos
volt, de a világ mostani gazdasági fejlődésére már nem alkalmazható. A
maguk függetlenségét megőrző kis államok szövetsége ma lehetséges, míg
annexiójukat csak nagyon költséges katonai elnyomással lehetne
fenntartani.
A tények megfigyelésén alapuló s fejlődő eszmék világításában az idegen
területek leigázása, a mostani háború főcélja, csakhamar olyan
műveletnek fog mutatkozni, amely romlást hoz a jelenben és semmi hasznot
a jövőben.
Az angol miniszterelnök mondta a parlamentben, hogy a népek jövője attól
a résztől függ, amelyet a háború tanulságaiból kivesznek. A világ
valóban a művelődésnek abba a korszakába lépett, amidőn a délibábok
époly vészthozók volnának, mint a legrombolóbb betörések.