Minden civilizáció intézményei, bölcselete, irodalma és művészete
egyetemével csekély számú vezéreszméből származik. Ezek rányomják
bélyegüket ennek a műveltségnek minden elemére.
Valamely nép eszméit átalakítani annyit tesz, mint megváltoztatni
viselkedését, életét s következéskép történelme folyását.
Ámbár a mostani európai háború látszólag csak anyagi erőket működtet,
valójában eszmék állnak harcban: az abszolutizmus küzd a demokratikus
aspirációk ellen.
A népek sorsa sokkal inkább függ a tényektől, amelyek őket vezetik,
semmint uralkodói akaratától.
A modern német még veszélyesebb eszméi, mint ágyúi miatt. Az utolsó
teuton is megvan győződve faja és kötelessége felsőbbségéről, amelynél
fogva uralmát ki akarja terjeszteni a világra. Ez a fölfogás azonos
azzal, amelyet a törökök egykor oly soká vallottak a keresztényekkel
szemben s nyilván nagy erőt ad. Talán csak egy új sorozata a keresztes
hadjáratoknak tudná lerombolni.
A népek, amelyek csak észszerű eszméktől akarják magukat vezettetni,
katonailag mindig alacsonyabb rendűek lesznek, mint azok, amelyeket
tömegfanatizmussá erősödő politikai, vallási vagy társadalmi hitek
vezetnek.
Az eszme politikai vagy társadalmi értékét nem igazságának foka szabja
meg, hanem az odaadás, amelyet föl tud kelteni. A multak és a jelen
háború tanulságai szerint gyakran a leghamisabb eszmék hatnak
legmélyebben a lelkekre.
Hogy az eszme terjedjen és cselekedetek rugójává váljék, érzelmi vagy
misztikus támasztékra van szüksége. A tisztán észszerű eszme nem ragadós
és hatástalan marad a tömegek lelkére.
A ködös és elmosódott eszme, amely azonban a titok leplébe van burkolva,
könnyen lelkesít, míg a tiszta és szabatos eszme sokszor nem indít semmi
tettre.
A népek életét fölforgató események gyakran a szavak fölidézte eszmék
tartalmát is megváltoztatják. A régi és kissé elkopottnak tartott
kifejezések, mint pl. «a haza», hirtelen élesen kidomborodnak; ellenben
mások, amelyekhez egykor annyi remény fűződött, mint pl. a «pacifizmus»
és «a nemzetköziség» minden tekintélyüket és súlyúkat elveszítik.
Valamely nép addig dicsekszik olyan erényekkel, amelyek nincsenek meg
benne, míg végezetre az a meggyőződés tölti el, hogy csakugyan meg van
velök áldva.
Hogy a népet vezethessék, az eszméknek nincs szükségük arra, hogy igazuk
legyenek; elég, ha van tekintélyük.
A nagy események néha olyan eszméket nemzenek, amelyek homlokegyenest
ellenkeznek azokkal, amelyek őket szülték. A német elméleteket az erő
jogáról kétségtelenül egészen átformálja a mostani háború.
Az eszmék is, mint az élő lények, alá vannak vetve az evolució
folyamatának, amely a világot átalakulásra kényszeríti. A vezérlő
eszmék, amelyek igazak valamely korban, már nem azok egy másik korban.
Ennek az elvnek az elfelejtése a háború kezdetén sok katonai
tévedésünknek volt a szülőoka.
Az optimizmus, épúgy, mint a pacifizmus, bizonyos lelki állapot
következménye. Az optimizmus boldogabbá, a pesszimizmus előrelátóbbá
teszi az embert. Ha Franciaország jobban készült volna a háborúra,
amelyet egy pár pesszimista előre bemondott, de amelyet a pacifizmusba
burkolt optimisták tagadtak, jó sok romlást kikerülhetett volna.
A hamis ideák a történelem nagy romboló erői. Csupán anyagi fegyverekkel
nem is lehet lebirni őket.
A téves eszmének nem kell számolnia sem a valósággal, sem a
valószínűséggel; ezért rendesen sokkal csábosabb, mint a való eszme.
A téves eszme könnyen talál ezer meg ezer embert, akik védelmezik. A
való eszme rendesen csak nagyon keveset.
Ha téves eszme foglalja el az értelem terét, a legerősebben bizonyító
tapasztalat is hatástalan maradna.
Hamis eszmét oltani a tömegek lelkébe annyi, mint gyújtogatni, aminek
pusztításait senki sem tudja előre meghatározni. A német birodalom mai
vezetői kell, hogy belássák már ezt. Ha a háborúk története csupán
azokat lajstromozná, amelyeket igaz eszmék idéztek föl, ez a történet
igen rövid lenne.
A hamis eszmék szívósságát és veszélyét nyilvánvalóvá tették a háború
alatt tartott szocialista kongresszusok. Ott láttuk a javíthatatlan
elméleti embereket, akik ernyedetlenül ismételték tévedéses szólamaikat
a pacifizmusról és nemzetköziségről, a mi balsorsunk okozóiról.
Amikor majd a katonai harcok véget értek, bizonyos, ma még néma eszmék,
újra csatázni fognak egymással. A való és a hamis eszmék közt támadt e
küzdelem eredményétől függ a népek jövője. – A legvérengzőbb hódító sem
pusztít annyit, mint a hamis eszmék.