(Drámai jelenet.)
(A szinpad sötét, elhagyott színpadot ábrázol, olyan színpadot, amin
éppen nem játszanak semmit. Komor kulisszák lógnak le árván a
zsinórpadlásról. – Dörgő hang veri fel a csendet, utána fenyegető csönd.
Majd nehéz robajjal felnyílik a sülyesztő és egy démoni sziluet
emelkedik belőle a színre.)
_Démoni sziluet_ (ordítva): Vandrák! (Csendesebben.) Vandrák! (Halkan.)
Vandrák. (Maga elé.) A disznók, már félhat és még nincs itt az ügyelő.
(Megnyom egy gombot, kékes, temetői fény önti el a színpadot.)
_Egy alak_ (a rivaldaszegélyről felkapaszkodik a színpadra. Utána két
komor árnyék.)
_Sziluet:_ Vandrák, maga az?
_Alak:_ Az igazgató urat keressük.
_Igazgató:_ Én vagyok az. Mi tetszik?
_Alak:_ Tűzrendészeti bizottság.
_Igazgató_ (olvadékonyan): Ó… bocsánatot kérek, parancsoljanak az urak…
Miről van szó?
_Főtűzrendész:_ Tűzrendészeti vizsgálatot fogunk tartani.
Megállapítandó, hogy a színház tűz esetén veszélyes-e.
_Igazgató_ (elomlón): Ó… hát hogy tetszik gondolni ilyet… Már hogy volna
veszélyes… Ebben a szinházban először is nem üthet ki tűz; másodszor, ha
kiüt, az egy vicc, egy nevetség, mert a szinház direkt arra épült, hogy
tűz üssön ki benne – mert ebben a szinházban ha tűz üt ki, a közönség
röhögni kezd és a tűz elkékül és megpukkad mérgében, hogy hiába ütött
ki.
_Főtűzrendész_ (szárazon): Köszönöm, majd egyénileg fogom megállapítani.
Az a kérdés, hogy tűz esetén kitörhet-e pánik a helyiségben és hogy
tud-e menekülni a közönség. Mi ez itten, ahol állunk?
_Igazgató:_ Ez kérem, a színpad.
_Tűzrendész:_ Úgy. Színpad. És ezen akarnak maguk játszani.
_Igazgató:_ Gondoltunk rá eleinte mi is, hogy pincében játszunk, vagy
kályhacsőben, vagy egy torony tetején, vagy egy búvárharang belsejében,
de aztán mégis csak ráfanyalodtunk, hogy színpadon játszunk.
_Tűzrendész:_ Szóval elismeri, hogy csak üzleti érdekből választották
ezt a helyiséget és nem gondoltak a kellő tűzbiztonságra. Hol vannak itt
az elő írt biztonsági felszerelések?
_Igazgató:_ Tessék, ez a vasfüggöny. Tűz esetén azonnal leszalad és
elzárja a nézőteret.
_Tűzrendész:_ Várjunk csak. Ki ereszti le tűz esetén ezt a függönyt?
Miért nem áll itt senki?
_Igazgató:_ Az ügyelőnek kell itt állni.
_Tűzrendész:_ Miféle ügyelő? Én nem látok itten semmiféle ügyelőt.
_Igazgató:_ Még nincs itt. De most nincs is tűz.
_Tűzrendész:_ Nagyon szép. Szóval maguk arra várnak, míg tűz üt ki és
majd akkor küldenek az ügyelőért. Majd ezt beveszem a jelentésbe.
_Igazgató:_ De kérem, az előadás alatt itt van az ügyelő, itt áll a
függönysodrony mellett.
_Tűzrendész:_ Itt áll, persze hogy áll. Itt lábatlankodik és ugrál,
esetleg cigarettázik is és felgyujtja a függönyt. Majd ezt is beveszem a
jelentésbe.
_Igazgató:_ De könyörgöm alássan…
_Tűzrendész:_ Bízza csak rám. Ez a színház egy tűzfészek, egy pánikgyár,
egy katasztrófatelep. Ebből a színházból tűz esetén nem lehet
elmenekülni, itt mindenki bennég, megsül, összepörkölődik, mint egy
rossz rerniben a rétes, mert ennek a szinháznak nincs ajtaja, nincs
ablaka, nincs rajta egy nyílás, amin ki lehetne menekülni tűz esetén,
ebből a szinházból nem tud elfutni egy egér, ennek a szinháznak nincs
felszerelése, nincs vízvezetékcsöve, nincs…
_Igazgató_ (rémülten): Már hogy tetszik ilyet mondani? Nyolc ajtaja van,
tessék megnézni… mindegyik két méter széles…
_Tűzrendész:_ És maga azt hiszi, hogy ez elég? Előírás szerint ahhoz,
hogy ötszáz ember harminc másodperc alatt kiürítsen egy kétszáz
négyzetméter mekkoraságú területet, nem nyolc, hanem kilenc és nem két
méter, hanem két méter nyolc centiméter széles ajtó kell. Ez a teória,
ez ki van számítva és ha ez nincs, akkor nem lehet elmenekülni, mindenki
bennég, megsül. Bevenni a jelentésbe, hogy ebből a szinházból tűz esetén
nem lehet elmenekülni semerre.
_Igazgató_ (ájultan): Jézus Mária…
_Tűzrendész:_ És ez itten egy vízvezetékcső, ez a szalmaszál, ez a
hajcsövesség?
_Igazgató:_ De hiszen harminc centiméter széles…
_Tűzrendész:_ Ez?! Ez?! Ez a hajszálér? Hisz ezen annyi víz se tud
bejönni, amivel egy bélyeget le lehet ragasztani. Be fogom venni a
jelentésbe, hogy nincs víz, nem lehet oltani és ha tűz üt ki, nem lehet
menekülni, előírás szerint…
_Egy hang_ (a háttérben): Tűz!!… Tűz!!
_Tűzrendész_ (egy pillanat alatt eltünik a vízvezetéki csőben s a
következő másodpercben már kint van a háztetőn, a harmadik másodpercben
már lent szalad az utcán).
_Igazgató_ (a nyitott ablaknál kiabál utána): Főtűzrendész úr! Tessék
visszajönni! Tévedés! Az a csirkefogó ügyelő játszott a kulisszák mögött
„tüz“-et a súgóval… A súgó bemondja a tüzet…
_Tűzrendész_ (dühösen tovább nyargal): Lárifári! Be fogom venni a
jelentésbe.