_Ági az ajtóig megy, amelyen át Caesar távozott. Megáll, Alexandrára
néz._
_Szünet._
Ági _miután kinézett_. Nincs itt senki. A vendégek most mennek.
_Érzékien, halkan beszél._ Most végre ketten vagyunk szép királylány.
Talán még csak egy pár perc… és aztán, ami szép az én életemben volt,
vége.