Alexandra _hozzásímul, a vállára hajtja a fejét._ Most kérdezd még
egyszer, hogy hogy tetszik ez nekem.
Jácint. Hogy tetszik?
Alexandra _a vállára borulva, halkan, de elragadtatással._ Jácint… én
nekem ez… nagyon tetszik.
Jácint _meglepődött arccal_. Tyhű, édes lányom! Itt nagyobb baj van,
mint gondoltam. Gyerünk csak egy kicsit közelebb egymáshoz. _Még
közelebb húzódik Alexandrához._