… És mégis tudja, hogy ki az?
Hideg éjszakán, a vak köd közepett, a Duna jegén keresztül szökött ő e
rémalak elől…
A tengerészruhába öltözött férfi. A tengerészöltönyt a tél és a
zivatarok ugyan erősen megviselték. A gallér arany szegélyzete
kibomladozott, mintha nem valami tisztességes kormány parancsára, hanem
csak valami szinpadi látvány kedveért lett volna az odavarrva. A posztó
zöld színe a vállakon megfakult, s egy pár gomb le volt róla már
szakadva. A jobb karján pedig egy jókora szakadás fehér czérnával volt
összevarrva. A tengerészczipők sem voltak jobb állapotban. Elől az
orraiknál szétvált a varrás s a meztelen lábujjakat engedte láttatni;
egyik épen valami pokróczczal volt bekötve.
A rongyos hüvelyhez épen hozzávaló volt a gazdája is.
Naptól rezesült arcz, elhanyagolt szakállal, leborotvált bajusz helyén
feltarlózott borosta, aztán egy fekete selyemkendő keresztül kötve a
félhomlokon, mely a fél szemet eltakarja.