Egyszer disputált a görög, nemzetének elsőbbsége fölött más barbár
nemzetbeliekkel: «az én hazámból szállt ki az egész világra minden
bölcseség». «Azért nem maradt hát meg benne semmi», mondá rá az egyik
barbár.
Hirhedett olasz művészekkel tele van Európa; az a mi Rómának maradt,
nagyon szerény igényekhez van mérve.
Romeo és Juliát néztük meg az operában. A dalmű elejét elhagyták. Az
egész társaság középszerű tehetségekből volt összeállítva.
A rendezés nagyon mesterkélt. A tánczvigalmi duett alatt Romeo és Juliát
folyvást körültánczolják feszes menuette figurákkal s a játszó
személyzet és comparseria az ügyelőnek egy éles füttyentésére alakul más
csoportozatba, a mi nekem, ki először láttam szinészt úgy tánczolni, a
hogy a rendező fütyöl, szörnyű komikum volt. Az operaház hat emeletes,
csupa páholy, karzat nincs. Itt szegény ember szinházba nem jár.
Felvonás közben a férfisereg tódul ki az előcsarnokba szivarozni, aztán
mikor visszatér, az előcsarnokból az egész nézőtér megtelik
dohányfüsttel. Ez alatt a szinpadon úgy szegeznek, kalapálnak, mintha
asztalos, lakatos műhely etablirozta volna rajta magát. A mit más
szinpadon a csendes fúróval erősítnek meg, azt itt kalapácscsal végzik.
Magánál az előadásnál érdekesebb jelenet volt az a delnő, a ki az első
felvonás alatt nagy zajjal foglalt helyet egy földszinti páholyban
cicisbeojával együtt. Fehér öltöny volt rajta, erősen decolletirozva, az
egész öltözet sűrün tele himezve gyöngyökkel és brilliántokkal, csakugy
szikrázott minden mozdulatánál, nyakán hármas gyöngysor,
brilliantcsattal, haja gyöngyfüzérekkel átfonva, s a hajtorony közepébe
brilliant paradicsommadár tűzve, mint egy pavillon. Nem mondok sokat, ha
azt mondom, hogy a rajta levő sok drágakő, gyöngy megért «harmincz»
forintot. Én még ilyen nagyszerűt szinpadon sem láttam. Hozzá a kifestés
sem hagyott semmi kivánni valót hátra s ha a talyiga-kerék nagyságú
rózsacsokrot, s az óriási legyezőt megemlítem, csak megközelítő fogalmat
nyujtottam e ritka látvány felől, mely úgy látszik, magukat a rómaiakat
is meghatotta, mert több látcső irányult a delnő páholya, mint a szinpad
felé. Azt hiszem, valami mexicoi herczeg felesége lehetett.