Erzsi: Vigyázok a tisztességemre. Mert nem akarok soha férjhez menni. Ha
férjhezmennék valaha, akkor nem bánnám, nem vigyáznék az
ártatlanságomra, mert akkor úgyis mindegy. De nem mék férjhez soha, hát
vigyázni kell. Tisztességes lány maradok. Legföllebb, hogy segélyezem.
A kisasszony: Igen.
(Csönd. Némán mennek egymás mellett. Már látszik a ház, a hol laknak.
Erzsi csöndesen beszél.)
Erzsi: Tessék csak hagyni a kedves mamát, kisasszony. Ha kitiltja a
Györgyöt, hát tiltsa ki. A kisasszonyoknak czivil való, olyan uri
czivil, a ki csókolózik. A katonához nem értenek. Hiába beszéltet, úgyse
érti meg soha. A katona, az katona. És mink tudunk bánni vele. Szivünk
joga.
(Némán emelkednek föl a liften. Többé nincs köztük szó a dologról.)