Kényelmes otthonában külön kis könyvesházat töltöttek már meg saját
munkái: jegyzetek, tekercsek, könyvek.
Sándor király – mert Nagyok mindent nagyban csinálnak – a tiszteletet és
háládatosságot mestere iránt bámulatos arányokban mutatta.
Több mint nyolcszáz ezüst talentumra becsülik a segedelmet, amelyet a
tudósnak könyvtára és gyüjteményei gazdagítására küldözött.
Hadjáratai színhelyéről könyvek, képek és egyéb tudományos kincsek
küldésén kívül leginkább az állatország ritkaságait vadon erdőkből,
pusztákról, barlangokból, halastavakból, tengerekből, levegőből
vadásztatta, hálóztatta, fogdostatta számára, s szállíttatta
tengelyen-tengeren Athenaebe elevenen, ha lehetett, s ha nem, szárított
bőrüket, héjjukat, koponyákat, csontokat, tojásokat, fészkeket; tokokba,
edényekbe zárt apró lények és szörnyetegek tetemeit; mindenhez egész
csomó jegyzetet, amelyekbe a király a dologban otthonos, értelmes
emberektől megtudakozott észleleteket nagy gonddal foglaltatta a
tényeket szomjazó tudós használatára. A növényország ritkaságai is nagy
bőséggel érkeztek. Aristoteles háza, a Lykeion kertjében hevenyészett
fészerek megteltek mindenféle küldeményekkel. A kiváncsi athenaeiek
szeme nap-nap után legelt rajtok. Megismerésöket, egybevetésöket a
Stagírita jeles új föladatul vette maga elé.
Terve a tudományos munkához (úgy, ahogy a tudomány mivoltát ő
értelmezte) készen volt, csak éppen a töméntelen ujságnak megrostálása,
a maga helyére sorolása adott dolgot.
Ilyen volt pedig az ő _Peri ta Zóa-jának a terve_.
Az állatok vagy egyszerü, vagy sokszerü testszerkezetüek… A
különféleségek szerint nevezték meg őket nemenként, s nevezik a nemeknek
fajait.
Az állatok általános testi tulajdonságai: a táplálkozás és a
kiválasztás, a nemzés vagy szaporodás, az érzékenység és a mozgás
szervei, meg az életnedvek: vér vagy nem vér.
Mindezeknek a tulajdonságoknak különféleségei szerint vannak – madarak,
halak, cetek (vér az életnedvök); vannak kagylók, s vannak más
keményhéjuak; vannak puhatestüek, meg bogarak (mindezek vér nélkül).
Földszínén csúszó-mászók. Négylábuak, amelyek tojásból kelnek. Négylábu
eleven-szülők (nemenkint nevezzük őket). Majmok. És az ember.
Fölsoroljuk a vér-nedvü állatok testrészeinek hasonlóságait. Azután
sokféleségeiket, amelyek a nemek különbözéseit mutatják.
Továbbá belső szerveiket vizsgáljuk, s ezek anyagainak minemüségét.
Szólunk a nem-vérnedvüek különbözéseiről. Nemeikről. Szerveikről.
Ismerni kell az állatok érzékszerveit. Az állati hangokat. Állatok
alvását, ébrenlétét. Ivari különbségeiket.
Milyenek a nemzés módjai a legalsóbb nemü állatoktól fölfelé az emberig?
Az ember nemi életének jelenségei. A magzat és szülés.
A táplálkozás szüksége; módjai; s a táplálékok általán. Különbségek –
csoportonkint, nemenkint, fajonkint. Állatok megélhetésének kedvező
föltételei. Betegségeik. Veszedelmeik.
Egyéb ösztönök szerint való hasonlóságok és különbségek. Értelmesség
jelei. Alkalmazkodások.
Legvégül tanítani kell az ember nemi épségéről, egészségéről.
*
Ebbe a tervezetbe (amelynek egyes részeit külön munkákban is bővíti)
iktatja be mindazokat az ismereteket, amelyekhez tulajdon
megfigyeléseivel, bő értesüléseivel és átható eszével jutott. Gondolta,
nagy idő múlva lesz még egy Sándor király, aki a tudománynak így
kedvezzen és szerencsés philosophus, akinek így kedvezzenek. (És
csakugyan tizenhétszáz esztendőn át Aristoteles maradt a Zóologia
uralkodó tekintélye.)