Bőrünknek láthatatlan és nem érezhető működése folyamán már normális
körülmények között is választunk ki vizet, gázokat és szilárd
bomlástermékeket, melyek között károsak is foglaltatnak. Ezt az a
kellemetlen érzés bizonyítja, melyet hideg, nedves, különösen pedig
szeles időben érzünk azáltal, hogy ilyenkor az izzadságkiválasztás
akadályozva van.
Láthatóvá és érezhetővé akkor válik az izzadás, ha elpárolgását
átjárhatlan ruhákkal akadályozzuk, vagy ha a testünket körülvevő levegő
megfelelően átmelegszik. Minthogy a szőrmeruhák mindkettőt létrehozzák,
elvetendők, mert az izzadás akadálytalan elpárolgásáról állandóan
gondoskodnunk kell. Szőrmeruhák (bundák) inkább az öregek számára valók,
mert náluk a pajzsmirigy renyhesége folytán úgy a testhőmérsék, mint a
bőrműködés csökken, a bőr túlszáraz lesz és ritkán izzad.
Ha a testünket körülvevő levegő hőfoka egy bizonyos magasságot elér,
akkor kitágulnak a bőr hajszálerei és könnyebben engedik a vért
keringeni. Ezáltal megnagyobbodik az izzadságmirigyekhez áramló
vérmennyiség, aminek következményeképpen több lesz a vízből és szilárd
alkatrészekből álló kiizzadás. _Camerer_ szerint 100 gramm száraz
izzadmány 50·6 gr. hamut, 10 gr. zsírt, 10 gr. nitrogént tartalmaz.
Ebből 34% húgyanyag és 7·5% ammoniák. Gyakori izzadás hasznára válhat a
száraz, rosszul dolgozó bőrnek; az erősen izzadók is megszabadulhatnak
ezáltal félig-meddig e bajuktól, amennyiben a gyakori izzadás folytán az
izzadságmirigyek túlerős működése csökken. Erős alkalmi izzadás
jótékonyan befolyásolhat egyes bőrbetegségeket; így pl. a psoriasis
(bőrviszketegség) meleg nyári napokon könnyen múlik el magától. A
szokásszerű erős izzadás ellenben káros a bőrre, habár a faggyúmirigyek
zsíros váladéka némileg védelmére van. Aki fején – különösen a homlok és
halánték táján, ahol sok izzadságmirigy van – erősen izzad, az könnyen
veszti el haját. Ez többnyire azokra vonatkozik, kiknek száraz hajuk
van, ami a faggyúmirigyek működésének csökkenését jelzi.
Mindazon eszközök által, melyek a test hőmérsékét emelik, előidézhetünk
mesterséges izzadást. Az erre vonatkozó külső behatásokon kívül – pl.
meleg levegő, gőzfürdő – vannak belsőleg ható eszközök is; pl.
szalicilkészítmények, pajzsmirigykivonatok. A lelki felindulásoknak
ugyanilyen hatása is ismeretes.
A legjobb izzadástfokozó fürdő a villamos fényfürdő. Az ilyen fürdő
nemcsak bőséges izzadást hoz létre (20 perc alatt egy litert), hanem
fokozza az anyagcsere folyamatokat és ezáltal gyakran csökkenti a
felesleges zsírlerakódást. A kék fénynek a villamos fényfürdőkor való
alkalmazása nagyon idegcsillapítólag és megnyugtatólag hat.
Testgyakorlatok és mozgások révén is kiüthet rajtunk az izzadás. Ilyenek
a gyors járás, futás, lovaglás, kerékpározás, evezés, tornázás stb.
Izzadás után föltétlenül vessük le a kiizadt fehérnemüt és ruhadarabokat
és fürödjünk szappannal és ledörzsöléssel egybekötve, nehogy meghüljünk.
Forró, izzadáselőidéző fürdők után vegyünk zuhanyt, egy ideig
mindenesetre meleg vízzel, azután fokozatosan hideggel, a befejezés
pedig erős, a bőrt felmelegítő leszárítás legyen. Ezek után jóleső és
üdítő érzés fogja el az embert, melyet a szabadban tett séta csak
fokozni fog. Aki sokáig akar fiatal maradni, az jól teszi, ha kétszer
hetenként vesz ilyen fürdőt; elhájasodásra hajlamosak még többször
tegyék ezt. A szívizomzatnak, a szívbillentyűknek és az ereknek azonban
egészségeseknek kell lenniök, ha nem akarunk az ilyen izzasztófürdőkkel
kárt vallani.
Krónikus mérgezéseknél, különösen az anyagcserezavaroknál, amilyen a
köszvény, és az időelőtti vénülés megelőzése gyanánt, gyakran vegyünk
meleg izzasztófürdőket. Tartamuk, ha többször hetenként vesszük,
rendszerint 10, legföljebb 15, máskülönben 15–20 perc lehet.
A bőrműködés fokozásánál még nagyobb mértékben fokozható izzasztó
eljárások útján a vesék működése. Már a közönséges, észrevétlen
bőrkigőzölgés is megtakarítja a veséknek a nagyobb vízmennyiség és a sok
káros szilárd anyagok átjárását; mesterségesen fokozott izzadás révén a
bőr egy liter vizet, a nitrogéntartalmú anyagcseretermékek jelentékeny
részét, valamint jó adag konyhasót képes kiválasztani. _Strauss_ Hermann
egy liter izzadásban 6 gr. konyhasót talált, _Leube_ pedig egy ízben 800
gr. izzadmányban 2·31 gr. klórt. Kövesi és Roth-Schulz a Bright-féle
vesebetegek izzadásában 2 gr. nitrogént és ugyanannyi konyhasót fedezett
fel. Strasser és Blumenkranz a villamos fényfürdők által a konyhasónak
nagymennyiségű kiválását idézték elő: sokkal több választatott ki mint
amennyit a test felvett; a nitrogéntartalmú anyagokból is több volt a
kiválasztott mint a bevett mennyiség. Egyidejűleg sok víz is távozott.
Mindezen izzasztó kisérleteket vesebeteg embereken végezték és
kimutatták, hogy ezeknél az anyagoknak a bőrön át való kiválasztása
nagyobb volt mint az egészséges veséjű embereknél; de kétségtelen, hogy
ezeknél is fokozódik a kiválasztás erős izzadás által. A vesebetegeknek
gyakori izzasztása annyival is inkább ajánlatos, mert ezeknek
rendszerint halvány, száraz és alacsony hőmérsékű bőrük van.
A veseműködés izzasztás által való jelentékeny javulásának
tulajdonítható az is, hogy a gyakori izzadás gyógyítólag hat a
köszvényre. Említettem már, hogy nézetem szerint a köszvény a veséknek
elváltozásai által jön létre; ha pedig a nitrogéntermékeknek a bőrön át
való kiválasztásával a veséket kiméljük, akkor közvetlenül gyógyítjuk
ezeket, közvetve pedig a köszvény betegségét. Egyszersmind jelentékenyen
nő a húgy mennyisége is – meleg fürdők és más izzasztóeljárások napokig
kihatnak erre – és a köszvényt ez is gyógyítja. Egyáltalában mindaz, ami
jótékonyan hat a vesékre, az kedvező a köszvényre is.
Májbetegeknek is hasznosak az izzasztó eljárások. Ha megfigyeljük, hogy
mérgezéseknél és fertőzéseknél rendszerint izzadás lepi el a beteget,
úgy feltehető, hogy az izzadás a testnek természetes védelmi eszköze a
baktériumok vagy mérges anyagok benyomulása ellen. Nyilvánvaló, hogy
ilyenkor a mérges anyagoknak önkényes kiválasztása megy végbe; és ha az
orvos szalicillal kezeli a lázat, akkor mesterséges izzasztással
támogatja a természetet, mert mindazok, kiknek száraz a bőrük, és ritkán
izzadnak, sokkal nehezebben küzdik le a ragályos betegségeket mint
mások. Régente ércsapolással érték el ugyanezt a célt.