A vesék észszerű ápolása abban áll, hogy meg vonunk e fölötte fontos
szervünktől minden káros elemet. A vesének legtöbb mérges anyagot az
ételek és italok szolgáltatják s így minden harapásnál és kortynál meg
kell gondolnunk, hogy a bennük levő anyagoknak nagy része áthalad a
vesék finom hámszövetén. Tudnunk kell, hogy a vesék, amelyek a kártékony
anyagok kiválasztását végzik, igen finom és érzékeny hámszövettel vannak
borítva, amely ennélfogva izgató anyagok átbocsátásakor könnyen
leválhatik róluk. Igy például ha erős fűszerek és alkoholtartalmú italok
mennek át a veséken, gyakran találunk a vizeletben hyalin cylindereket.
Vannak ugyan szerzők, akik ennek az alkalmi megjelenésnek nem
tulajdonítanak fontosságot. Ha azonban meggondoljuk, amint azt _Senator_
látta, hogy ezek a cylinderek a húgycsatornácskák hámjának pusztulása
folytán lépnek fel, akkor nem csatlakozhatunk ehhez a csaknem könnyelmű
felfogáshoz; mert ha csak 1–2 ilyen ártatlannak nézett hyalin cylindert
látunk is a górcsövi vizsgálatnál, joggal kérdezhetjük: hány ezer ilyen
lehet jelen egy liter vizeletben, ha 2–3 cseppben már egyet találtunk?
Igy egy nap alatt ezer s egy évben óriási mennyiségű cylinder veszhet
el, ez pedig a vesék fontos részeinek pusztulását jelenti. A tönkrement
nemes részek helyét kötőszövet fogja elfoglalni, ami kötőszöveti
vesegyulladáshoz vezet s ez a veséknek olyan állapota, melyet a véneknél
igen gyakran láthatunk. Oka sokszor hibás táplálkozásban és pedig túlbő
húsélvezetben keresendő. Könnyen belátható, hogy a hús, illetve fehérjék
végső bomlásterményeinek állandó kiválasztása oly nehéz feladatot ró a
vesékre, hogy végül hámjának megbetegedése lép fel. Szükséges volna
tehát, hogy a nagy húsevők nagyobb pihenést engednének meg veséiknek s
ha a hús élvezetét nem akarják végleg beszüntetni vagy korlátozni, úgy
legalább minden 2–3 hónapban adjanak veséiknek 3–4 heti »szabadságot«.
Veséinknek épségben tartására tehát legajánlatosabb a tej- és növényi
táplálkozás. A tejtáplálék nemcsak a vese-, hanem a májbeteg számára is
a legjobb. Az elfogyasztott tejnek mennyisége ne haladja túl a másfél
litert naponta. A tejnek fontos előnye még az is, hogy különösen ha
melegen isszuk, vizelethajtó hatású s ez az aludttejnél, mindenekelőtt a
Jogurtnál és Kefirnél még kifejezettebb. Összes tápszereink közül a tej
tartalmaz legkevesebb konyhasót, s ezért legkevésbbé izgatja a veséket.
Bunge azt ajánlja, hogy ételeinkben kevés sót használjunk s azoknak a
tápszereknek adjunk előnyt, amelyek, mint a tej vagy rizs, a legkevesebb
sót tartalmazzák, különösen ha vesénk már valamiképpen meg van támadva.
Habár ez csak a vesebetegségeknek egyes fajaira érvényes, mégis
tanácsos, tekintettel Bunge megfigyelésére, kevés sót használni, nehogy
idővel nagy mennyisége folytán veséinkre baj háramoljon. Téves felfogás
viszont egészséges vesék mellett nagyon kevés sót élvezni, mert ez
szintén zavarokat idézhet elő anyagcserénkben és közérzetünkben.
Az alkoholon kívül a nagy mennyiségben élvezett kávé és tea is káros
befolyással van a vesékre. Erős füszerek, különösen az erős mártások, a
különböző fajta konzervek minden körülmények között kerülendők. Gyakran
használnak a hús, főzelék vagy gyümölcs konzerválásához salicilsavat,
boraxot és saccharint. Minthogy ezek a vesecsatornácskákon való
áthaladásukkor annak finom hámját nagy mértékben megtámadják, azért csak
az ezen szerektől mentes konzervek élvezete engedhető meg. Egyes
gyógyszerek, melyeket az emberek csak szokásból, minden ok nélkül
szednek, szintén károsan hatnak a vesékre. Ilyen különösen a salicilsav.
Megszámlálhatatlanok azok a károk, melyek veséinket napról-napra érik.
Egyeseket közülük legjobb akarattal sem tudunk elkerülni. Sok bajnak
azonban rossz szokásaink, vigyázatlanságunk vagy hanyagságunk az
okozója. Minden nap tönkremennek apró, de fontos veseelemek, míg végül
vesegyulladás lép fel. A legtöbb más betegséghez hasonlóan ezt is saját
számlánk terhére kell írnunk és gyakran a részünkről történt
mulasztásokra kell visszavezetnünk. Találóan jegyezte meg néhány év
előtt Müller Frigyes tanár, hogy »a vesék sohasem felejtik el az ellenük
elkövetett igazságtalanságot«.
Veséinket egészségben tarthatjuk, ha a mérges anyagok egy részét a bőrön
át távolítjuk el (hogy hogyan, arról még bőven lesz szó) s ezáltal
megkönnyítjük a vesék munkáját. Minthogy a mérges termékeknek a bőrön át
való kiválasztása a nedves, hideg éghajlat alatt nehezebben történhetik
meg, ajánlatos a száraz és napos helyeken való tartózkodás. Idős egyének
számára, kiknek veseszövete gyakran mutat elváltozást, célszerű a telet
Dél-Tirolban, a Rivierán, vagy pedig Észak-Afrikában tölteni.
A káros anyagoknak más része a bél felől is levezethető. Naponkénti
székelés, tejjel és főzelékkel való okos táplálkozás, kevés hús
élvezése, valamint izgató szereknek kizárása mellett tehát veséinket a
legjobb állapotban tarthatjuk, betegségeiket pedig elkerülhetjük. Ezzel
egyszersmind a vénülés is hosszú időre eltolódik és életünk tartama
meghosszabbodik.