Testünk felszínén körülbelül 3 millió izzadságmirigy van a bőr alatti
kötőszövetben, honnan azok kivezető csatornácskák által nyílnak a
külvilágba; ezek a kis mirigyek bőven el vannak látva erekkel. Az
izzadságmirigyek a vérnek folyékony és szilárd alkatrészeit választják
ki csatornácskáikon izzadtság alakjában. Gázokat is képes a bőr
kiválasztani, pl. kis mennyiségű szénsavat, de csak – mint azt Aubert
kimutatta – 2·3–6·3 grammot 24 óra alatt. (A tüdők 1000 grammot
lélegzenek ki). A bőr kevés oxigént is tud magához venni.
Minthogy az izzadsági anyagok legnagyobb része pára alakjában távozik,
nem lehet őket látni. Ha azonban a kigőzölgés nagy mennyiségben
történik, vagy át nem járható ruhákon visszatartatik, akkor azokat
folyékony alakban mint vízszerű cseppeket foghatjuk fel. Az emberi test
naponta 1–1½ litert izzad. A kigőzölgésnek gummiköpennyel való
visszatartását gyakran követik kellemetlen érzések.
Hogy ez mennyire káros, azt mutatják az állatkísérletek is, melyek
szerint, ha bármely állat bőrét kencével vonják be, az önmérgezésben
pusztul el. Hasonlót tapasztaltak embereken is. Híressé vált annak az
ifjúnak az esete, akinek testét IX. Pius pápa ünnepélyes bevonulása
alkalmával teljesen bemázolták arannyal s aki az ünnepély alatt hirtelen
meghalt, dacára hogy azelőtt teljesen egészséges volt.
Azok az emberek, akiknek bőre jelentékeny terjedelemben megégett,
rendszerint önmérgezésben halnak meg. Ezen betegek halálát nemcsak a vér
elváltozása okozza, hanem a mérget elvonó bőrmirigyeknek hiánya is,
mihez gyakran még az is hozzájárul, hogy a test légmentes
kenőcskötésekbe kerül. Ha az égetteket kötések és feszes takarók nélkül
hagyjuk feküdni, akkor kevésbbé valószinütlen, hogy belehalnak égési
sebeikbe. Észleltem néhány ilyen esetet dr. Gneve klinikáján St. Paulban
(Minnesota államban, Egyesült Államok). Világos tehát, hogy nem a
vérelváltozás, hanem a bőrkigőzölgés elnyomása okozza a súlyosan
megégettek halálát.
Az izzadás által húgyanyag, húgysav (csak csekély mennyiségekben),
konyhasó, tejsav, ecetsav és számos zsírsav választatik ki; ez utóbbiak
okozzák kellemetlen szagát. A kémia még nem mutatta ki teljes
bizonyossággal, hogy az izzadtság káros anyagokat választ ki s a legtöbb
kutató csak azt a hatást tulajdonítja neki, hogy a testet a hőmérsék
szabályozása által védi a túlfűtés ellen. A klinikailag gondolkodó orvos
azonban tapasztalásból tudja, hogy a fertőző betegségek izzadás után
gyakran hagynak alább, sőt néha rögtön meg is gyógyulnak.
A bőrnek mint méregtelenítő kiválasztószervnek a jelentőségét még jobban
megérthetjük, ha meggondoljuk a bőrbetegségek keletkezését. Ezeknek oka
kétféle lehet: külső, amikor bacillusok benyomulásakor elégtelen
vérkeringés folytán csökken a bőr ellentállóképessége, és belső, melyet
a testben keletkezett mérges anyagoknak, (élelmiszer, gyógyszer, vagy
anyagcsere folytán keletkezett anyagok), a bőrön át való kiválasztása.
Gyakran megtörténik, hogy némely ember bizonyos ételek élvezése után
kiütést kap: pl. osztriga, eper, rák sőt néha sajt vagy kávé után.
Ugyanezt okozzák egyes gyógyszerek is; bróm- és jódtartalmú gyógyszerek
szedése után gyakran mutatkoznak az arcon pattanások. Az ilyen kis
csomók vizsgálatakor bizonyos bacillusokat találtak azokban. A köszvény
húgysav visszatartása folytán keletkezik; s ime, nagyon sok köszvényes
ember szenved bőrbetegségekben. Basedow-kórosoknak pajzsmirigyük
túltengése folytán gyakran vannak pattanásaik és más kiütéseik, ami
gyakran kellemetlen viszketéssel van egybekötve.
A változás alatt gyakran lépnek fel kiütések. Az ivarérés idejében fiúk
és lányok arcát pattanások lepik el. Ezek a jelenségek talán az
ivarmirigyek túltengésének a következményei. Önfertőzők, de a nemileg
tartózkodók is sok esetben kapnak bőrkiütéseket; ilyenkor a szabályozott
nemi élet segít legbiztosabban.
Érdekes az a körülmény is, hogy a psoriasisban szenvedők kiütései erős
székletét, vagy izzadási folyamatok után teljesen vagy részben
megszünnek; azért érzik magukat jobban ezek a betegek nyáron, mint
télen. Más szóval ha a test mérges anyagai a bőrön, bélen, vagy vesén
keresztül bő mennyiségben távozhatnak: a kiütések csökkennek.
A bőrműködésnek izzadás által való fokozása következtében a bőrön át
távozik azon anyagoknak egy része is, melyek máskülönben a vizelet útján
hagynák el testünket. E szilárd anyagoknak egy része, nevezetesen a
konyhasó, erős izzadás folytán a bőrön át választható ki; ez különösen
akkor jön segítségünkre, ha a veséknek beteges elváltozásuk miatt
nehezükre esnék a konyhasóval és egyéb ártalmas anyagokkal megküzdeni.