A székrekedés legfőbb okozója az, hogy a béltartalom nem izgatja kellően
a bélfalazatot. Gondoskodnunk kell tehát oly táplálékról, mely vagy
minőségénél fogva, vagy pedig erjedésével képes a belet izgatni, amilyen
főleg a főzelék és a gyümölcs. Ezek a tápszerek nagyon sok cellulosét
tartalmaznak, mely a legjobb bélingerlő eszköz. A legcélszerűbb
főzelékek: a paraj, sárgarépa, saláta, zöldbab és a kelkáposzta. A
gyümölcs jótékony hatását gyümölcscukrának és gyümölcssavának
köszönheti. Ehetjük nyersen, befőzve vagy bepárolva, aszerint, hogy
milyen az ízlésünk és gyomorbeli állapotunk; a gyümölcsíz és nedv
szintén kitünő szolgálatokat tesz. Általában hashajtókul
legelőnyösebbek: a szőlő, szilva, füge, körte, alma, ananász; a
jobbfajta szárított füge is jó hashajtó, amennyiben számtalan apró magja
révén izgatja a beleket. A Graham-kenyér, a régi sütetű feketekenyér, a
Simons-kenyér s az ú. n. cellulosekenyerek szintén jól hatnak az
eldugulás ellen, ellentétben a fehérkenyérrel. Ugyanezt mondhatjuk a
nyers tejről, ellentétben a főttel, s leginkább az aludttejről s a
savóról.
Székrekedésre hajlamos egyének számára a következő étrendet ajánlom:
reggel felkelés után egy pohár friss víz. Reggelire 1–2 narancs, két
puhára főtt tojás, vajjal vastagra kent Graham-kenyér, egy kevés méz,
szőlő és – föltéve, hogy elbírjuk – ¼–½ liter tej. Ebédre csak kevés
húst, ellenben kétféle főzeléket (lehetőleg a fentemlítettek közül), egy
tányér kompótot, végül nyers gyümölcsöt. Az italok közül legajánlatosabb
a sör, amely bő főzelékevés mellett nagy mértékben képes a kivánt
erjedési folyamatokat előidézni. Dugulásra hajlamosak több folyadékot
vegyenek magukhoz evés közben. Vacsorára ugyanazt mint ebédkor, hús
nélkül, tejet, aludttejet vagy kefirt, azonkívül vajat.
Ajánlatos ezenkívül: éjjelre a gyomorra és hasra egy vizes
Priessnitz-borogatás; gyakori séták, hegymászás, torna és úszás. Makacs
esetekben a végbélbe vezetett glicerincsapocskák és a vízirrigációk
(beöntés) szoktak használni; sürgős esetben klisztérokhoz nyúlhatunk,
melyeknek az az előnyük, hogy a gyomrot kimélik, ami a belsőleg adagolt
gyógyszereknél nem lehetséges.
Mielőtt gyógyszereket adnánk, meg kell próbálnunk a hashajtó
ásványvizeket. Külföldiek közül leghatásosabb a kissingeni (Bajorország)
Rákóczi-forrás, a marienbadi Kreuzbrunn, a karlsbadi Sprudel, melyek
mindegyikének megvan a maga előnye. Mesterséges módon is előállíthatjuk
őket: reggel éhgyomorra vegyünk egy teakanálnyit az illető sóból egy
pohár langyos ivóvízben. Legkiválóbbak azonban a hazai keserűvizek: a
budai Hunyadi János és Ferenc József s az igmándi víz. Kerülendő azonban
mindennapi használatuk, s elégedjünk meg azzal, hogy hetenként egyszer
szabadítjuk meg beleinket minden hátralékától.
Ismétlem azonban: a székrekedés kezelésénél elsősorban az étkezési
kérdés jöjjön szóba; és az ily irányú megfelelő diéta oly eszköz, mely
képes bennünket az időelőtti vénüléstől megóvni.