Virágos kertben, virágos bokrok közt, most, amikor már lehullott a
halovány szirompehely az almafákról és ott boritja a gyepet, mint valami
illatos, tündérvilágból hullott gyönge hópihe, hogy már ott zümmög a
méhe a virágbaborult bokrok fölött, hogy fehérbe, rózsaszinbe és
halovány zöldbe öltöztek a gyümölcsfák a lugas mögött, most jut eszembe
a mamzell Clairette szomoru története…
Az almafák kivirágoztak az idén is és kivirágoznak jövőre, meg azután is
mindig… Tavaszi párák szállanak föl a földből és elsuhannak a Clairette
sirja fölött, ahol nincs más virág, mint az a néhány elszáradt, valaha
édes illatu almavirágos ág, amit a masamódleányok vittek oda ki kora
tavaszszal.