Szerencsés jó reggelt kivánok felségednek –

Isten hozott! kedves juhászom, mi ujság oda ki a juhoknál?

Nincs egyéb: az arany szőrű bárányt megették a farkasok.

Nem igaz kutya mennykő teremtettét! mert a többit is

megették volna.

Nem jól van, illyen adta teremtette! mert el nem hiszi.

Felfogja a botját, kalapját, tovább méne, már közel vagyon

a király palotájához, nagy félelemben vagyon, és még

nem tudja beszédét, talál egy ürgelyukra ujra, belé teszi

botját, ráteszi kalapját, és mint az előtt, folytatja beszédét.

Szerencsés jó reggelt kivánok felségednek.

Isten hozott! kedves juhászom, mi ujság a juhoknál?

Nincs egyéb: az arany szőrű bőrű bárányt feketeért cseréltem.

Megörüle ezen gondolatján a juhász, hogy ő ezen

módon nem fog hazudni a királynak, hanem igazat mond,

ugy a mint történt. Felszedé jószágát, bátran kaczagva mégyen

be Mátyás királyhoz a palotába, a kit épen a fröstöknél

talált, meglátá a burkus király őtet, örült, hogy muszaj

lesz néki most meghazudtolni a királyt.

Mátyás király, mihelyt meglátá az ő kedves juhászát,

azonnal szólittatá be felé palotájába, beköszön:

Szerencsés jó reggelt kivánok felségteknek.

M. Isten hozott! kedves juhászom, mi ujság oda ki a

juhoknál?

J. Nincs egyéb felséged, az arany szőrű bőrü bárányt

elcseréltem fekete szőrűért.