A só az egész föld kerekségén mindenütt fellelhető és pedig különböző
körülmények között. Megtaláljuk a levegőben, a vizekben, a kőzetekben és
a föld gyomrában is. A só szabályos, színtelen, ritkábban kékes, néha
pedig a vastartalomtól sárgára festett jegeceket alkot. Rendesen nagyobb
tömegekben, áttetsző alakban fordul elő és olyankor bányát nyitnak, hogy
kiaknázzák. A legtöbb sótermő helyen főleg konyhasó található.
[Illustration: Sótermelés Afrikában, a tenger partján A tenger sós vizét
elvezetik, a sóanyagot kiválasztják és a napon szárítják.]
[Illustration: A tengervizből hatalmas vasmedencékben választják ki a
sót]
A só fekvése szerint kétféle: rétegezett vagy rétegezetlen. A rétegezett
sótelepek évgyürűs képződései a világtenger sólerakódásának; a víz
ugyanis az idők folyamán elpárolgott és a réteges sóképződések, amelyek
gyakran néhány száz négyzetmértföldön feküsznek, így létesültek. A
rétegezetlen sót termő helyeket pedig a sivatagok sómedreiben találjuk.
A sivatagok sótartalmú folyói kisebbnagyobb tengerekbe ömlenek. Ezeknek
a sótartalma a hosszú idők során mindinkább telített lett, míg a víz az
állandó nagy forróságban teljesen elpárolgott és a só a medrekben
visszamaradt. Afrikában az elpárolgást a levegő nagy vízhiánya is
sietteti, azért ott számos sómeder, sóstó és sótartalmú folyó található.
Európában a sóbányák termése szolgáltatja az emberi és állati fogyasztás
számára való sót. Afrikában és Amerika némely részén a sót nem a föld
mélyén levő bányákból, hanem a sótartalmú víznek lepárolásával nyerik. A
sós folyók és patakok vizét edényekben vagy más alkalmas tartókban, vagy
árkokban, vermekben felfogják és a nap hevének teszik ki. Az ottani igen
erős napsütés a vizet hamarosan elpárologtatja és a só a tartók fenekén
visszamarad. Aztán vízzel újból feltöltik és ezt az eljárást mindaddig
ismétlik, amíg meglehetősen vastag sóréteget nem nyernek; amelyet a
szükséghez képest megtisztítanak. A tengeröblök mellett a sekélyebb
vízállásokból a szelek a tenger-öblök beözönlött vizét hamar
elpárologtatják és a nap izzó hevétől az öblök alját csakhamar hófehér
sóréteg vonja be. Ezt a sót a benlakók összegyűjtik és elraktározzák. A
szállítást nagyobb karavánok végzik. A sót nagy gömbalakú háncsfonatba
csomagolják. Egy-egy ilyen gömb húsz kilogram súlyú és az ára a mi
pénzünkben 4 korona 20 fillér. Ez az ár azonban az eladási hely
távolsága szerint bő, úgy hogy az ország belsejében a háromszorosát is
eléri.
A só Afrikában igen fontos kereskedelmi cikk. Egyes helyeken még
fizetési eszközül is használják, ami szintén azt mutatja, hogy a só
értékét milyen nagyra tartják. A karavánok a sót a fekete világrész
legtávolabbi helyeire is elszállítják, mert a só még a félvad népeknél
is nélkülözhetetlen termék. És ennek a szükségletnek a kielégítése az
Afrika belsejében kezdődő kereskedelemnek és művelődésnek első
lépcsőfoka.
[Illustration: Az összegyűjtött só a raktárakba, onnan a tisztítóba
kerül]