Ádám. Na és?
Turai. Csak nyugodtan kérem. Itt ülünk, ugyebár, kedélyesen… _hangot
változtatva, nagyon komolyan_. Bocsássanak meg, de mindnyájukat
határozottan arra kérem, hogy amit most mondani fogok, azt fogadják
nyugodtan és ne veszítsék el a hidegvérüket.