_b)_ Icskale, azaz a vár, mely szinte fallal van körülvéve s a külső
várostól négy kapu által elzárható. Ez utóbbi a következő városrészekből
(mahalle) áll: Pehlivan, Ulujoguds, Akmeszdsid, Jipekcsi, Kosbegi
mahalleszi. A tulajdonképeni városnak kilencz kapuja van, és pedig
éjszak felé: Ürgends dervazeszi[81], Gendumgiah d., Imaret d.; kelet
felé: Iszmahmudata d., Hezareszp d.; dél felé: Sikhlar d., Piskenik d.,
Rafenek d. és nyugat felé: Bedrkhán d. Tiz városrészt különböztetnek
meg: 1. Or, 2. Kefterkhane, 3. Mivesztan, hol gyümölcsöt árulnak, 4.
Mehterabad, 5. Jenikale, 6. Bala Havuz, mely nagy platánoktól körülvett
vizmedenczével ellátva mulatóhelyül szolgál, 7. Nanjemezorama[82], 8.
Nurullahbaj, 9. Bagcse, 10. Rafenek.
_Bazárok._
Bazárok vagy oly árucsarnokok, a milyeneket Persiában, vagy a kelet más
városaiban találunk, Khivában nincsenek. Emlitésre méltó csak a Tim, egy
kis, jól épitett bazár, meglehetősen magas boltozataival, melyben
mintegy 120 bolt és egy karavánszeraj van. A mi vasmű, diszmű, vászon,
kattun és posztó az orosz piaczon található, valamint az a kevés, a mit
Bokhara és Persiából hoznak, itt mind fellelhető. A Tim körül van még a
Nanbazari (kenyérpiacz), Bakalbazari (fűszerárus-p.), Sembazari (szappan
és gyertyapiacz), és a Szertras bazari (tiz-tizenkét borbélymühely, hol
a fejet borotválják; mert a ki szakállát borotváltatná, őrültnek
tekintetnék, vagy halállal büntettetnék). A bazárok közt meg kell
emlitenünk a Kicsik karavanszerajt is, hol a tekkék és jomutok által
odahordott rabszolgák állittatnak ki eladásra. Az egész földmivelés
rabszolga kezek által hajtatván végre, ezen áruczikk nélkül Khiva nem
létezhetnék. Különben, Bokharáról szólva, tüzetesebben megemlékszünk még
e tárgyról.
_Mecsetek._
Régibb s művészibb épitésü mecset kevés van Khivában. Emlitésre méltók:
1. Hazreti Pehlivan, négyszáz éves épület, mely egy nagy s két kisebb
kupolából áll, s melyben Khiva város egyik szentje s védnökének,
Pehlivan Ahmed Zemcsinek sirja van. Külseje keveset igér, de bensejében
a faldiszitmények (kasi) izlésteljesek; csak az kár, hogy az épület
setét, s a világosság hiánya miatt sok dolog el marad rejtve szem elől.
Valamint a mecset belsejében, ugy az előcsarnokban is, folyvást csak ugy
hemzsegnek a vak mnemotechnikusok, kik csupa hallgatásból könyv nélkül
megtanulták a koránt, s azt szüntelen elrecitálják; 2. Dsümaa mesdsidi,
melyben a khán pénteki imáját végzi, s melyben a hivatalos khutbe (az
uralkodó fejedelemért mondott ima) szokott felolvastatni; 3. Khan
mesdsidi, a vár bensejében, 4. Saleker, melyet egy földmivelő épitett,
5. Atamurad Kusbegi, 6. Karajüzmesdsidi.
_Medreszék._
A medreszék (collegiumok) száma s azok pompás kiállitása után lehet
Közép-Ázsiában a népesség vagyonossága és vallási miveltségének fokára
következtetni. Tekintetbe véve az eszközök korlátoltságát, azon buzgalom
és áldozatkészség, melyet a király úgy, mint a kézmives az ily collegium
felállitása vagy javadalmazásánál tanusit, valóban dicséretre méltó.
Bokhara, az iszlam civilizatió legrégibb székhelye Közép-Ázsiában,
példányképe e törekvéseknek, de Khivában is van nehány ily kollégium,
melyek közől emlitendők:
_Bat._ _Tillát_
5 Akhond (tanár) kap évenként 3000 150
1 Imám kap évenként 2000 40
1 Muezzin (imakikiáltó) kap évenként 200
2 Szolga közől mindenik kap évenként 200
1 Borbély kap évenkint 200
2 Muttevali vagy felügyelő kapja az összes jövedelem tizedrészét;
a mi fenmarad pedig, a tanitványok közt osztatik fel, kik e
tekintetben három osztályra szakadnak:
Az 1. osztály kap 60 4
A 2. „ „ 30 2
A 3. „ „ 15 1
1. Medemin[83] khan medreszeszi, mely 1842-ben persa épitész által
épittetett egy elsőrangu persa karavanszeraj mintájára. Jobb oldalán
otromba torony áll, jóval magasabb a két emeletnyi magas medreszénél, de
az épitő halála miatt befejezetlen maradt. E kollégium 130 czellával
birván, 260 tanulónak adhat szállást; jövedelme pedig 12,000 khivai
batman búza, és 5000 tilla (2500 font sterling) készpénz. Hogy az olvasó
némi fogalmat szerezhessen magának ez intézetről, álljon itt a jövedelem
felosztása, miből a személyzetet is megismerhetjük.
2. Allahkuli khan m. 120 czellával, melyben a tanitványok évi jövedelme
50 batman és 2 tilla.
3. Kutlug Murad Inag m., melynek minden czellája 50 batmant és 3 tillát
jövedelmez.
4. Arab khan m. igen kevés, de gazdagon javadalmazott czellával.
5. Sirgazi khán m. Ez épületek egyedül érdemlik meg a sárkunyhók közt a
ház nevezetet, udvaraik többnyire tisztán tartatnak, gyakran fákkal
vannak beültetve, vagy egészen kertté alakitva. A tantárgyakról,
Bokharáról beszéltünkben fogunk szólani, mely középpontja a közép-ázsiai
tudományosságnak, most csak azt jegyezzük meg, hogy a tulajdonképeni
előadások a tanárok czelláiban tartatnak, hol a tanulók szellemi
tehetségük szerint vannak osztályozva.
_Rendőrség._
Minden városnegyedben van egy mirab[84] ki, ha nappal kerületében
verekedések, lopások vagy más gazságok követtetnek el, a nyilvános rend
fentartásáért felelős. A város éjszakai felügyelete négy pasebre (fő őr)
van bizva, kiknek egész éjjel a vár kapuja előtt őrt kell állniok, mig
mindeniknek nyolcz alőre – összesen tehát 32, kik egyszersmind a
hóhértisztet végzik, – a városban körüljár, és mindenkit elfog, a ki
éjfél után egy órával még az utczán mutatkozni mer. Különös figyelmöket
betörések és tiltott szerelmi kalandokra forditják, s jaj annak, kit
tetten kapnak.
B. A Khán és Kormánya.
_Hivatalnokok._
Felesleges emlitenünk is, hogy a khán alattvalóinak élete és vagyonáról
tetszés szerint rendelkezhetik. Mint országfejedelem az, a mi minden
családatya a maga családjában; s a mint ez, ha kedve tartja,
meghallgatja valamelyik rabszolgája tanácsát, ugy a khán is hajt néha
egyik másik minisztere szavára. Önkényének tulajdonképen csak az ulemák
rendje szabhat némi korlátot, ha oly férfiak állnak élén, kik
tudományosságuk és feddhetlen életök által magokat a népnél kedvesekké,
a khánnál félelmesekké birták tenni. E viszonyok majdnem minden ázsiai
kormánynál fellelhetők, de nem tulajdonithatók a kormányformák hibáinak,
vagy azok teljes hiányának. Sőt inkább, a keleten minden időben, s a
történelem minden korszakában voltak alkotmányok, melyek az önkény és
zsarnokság ellen valának intézve; de azért nem jutottak soha érvényre,
mert keleten a tömegek jellemgyöngesége, és minden nemesebb érzés
hiánya, az uralkodó büneinek mindig kedvezett, és kedvez mai napig.
A mongol eredetű khivai alkotmány szerint az államnak következő
hatóságai vannak:
1. Khán vagy Padisah lesz az, ki egy diadalmas törzs kebeléből azzá
választatik. Mellette állnak az
2. Inagok[85], kik négyen vannak; ketten a király közeli rokonságából,
ketten csupán törzsrokonok. Az előbbiek elseje mindig jogszerű
kormányzója Hezareszp tartománynak.
3. Nakib, az egyházfő, mindig Szejdnek (a próféta családjából valónak)
kell lennie, s ugyanazon ranggal bir, mint Konstantinápolyban a
Sejkh-ül-iszlam.[86]
4. Bi, – nem kell ezt összetéveszteni a bejjel, melylyel csak egyenlő
szójelentése van. A Bi csatában a khán jobbján van.
5. Atalik, egy neme az államtanácsosoknak, kik csak özbegek lehetnek.
Számuk a khán tetszésétől függ.
6. Kusbegi a khán vezirje, vagy első udvari tisztje. Rajta kezdődik a
tulajdonképeni hivatalnokok testülete, kik teljesen az uralkodó
szeszélyének alávetvék.
7. Mehter, egy neme az udvarnagynak, ki az udvar s az ország
belkormányzatát vezeti. Mindig szartnak, a régi persa lakosság közül
valónak kell lennie.
8. Jaszaulbasi, – szám szerint ketten, – vezetői a testőrseregnek, s
kihallgatásoknál a bemutatói tisztet látják el. Egyenlő rangban áll
ezekkel a Divan, egy neme az államtitkárnak, ki egyszersmind számvivő.
9. Mehrem, szintén ketten, – a komornyiki s megbizotti tisztet látják
el, s nagy befolyással birnak a khánra s a kormányra.
10. Minbasi, 1000 lovas parancsnoka.[87]
11. Jüzbasi, 100 lovas parancsnoka.
12. Onbasi, 10 lovas parancsnoka.
E tizenkét osztály képezi a szipahi-knak nevezett tulajdonképeni
tisztviselőséget, s feloszlik a) olyanokra, kiket, mint a 2, 3, 4, 5, a
khán soha ki nem tehet hivatalukból, b) tulajdonképeni szolgákra, kik
bizonyos fizetést húznak, mint a 6, 7, 8, 9, s c) olyanokra, kik csak
háboru idején működnek. A magas hivatalnokok jószágokkal jutalmaztatnak,
a közönséges harczosok lovat s fegyvert kapnak a khántól, s minden adó
és dij-fizetéstől mentesek. Ennyiből áll a világi tisztviselőség. Az
ulemák, vagyis papok, kiknek főnöke a Nakib, következő alosztályokra
oszlanak:
1. Kazi kelan, főbiró s az igazságszolgáltatás főnöke az egész
khánságban.
2. Kazi ordu, ki mint főbiró a khánt hadjárataiban kiséri.
3. Alem, az öt mufti főnöke.
4. Rejsz, az iskolák és vallási törvények végrehajtásának felügyelője.
5. Mufti, minden jelentékenyebb városban egy.
6. Akhond, tanár vagy elemi tanitó.
A három első a magasabb hivatalnokok közé tartozik, és működésbe
lépéskor a khán által gazdagon megajándékoztatik; a három utóbbi a
vakf-ból (jámbor alapitványok) huzza fizetését, bizonyos részlet pénzben
s termékekben, de azért szokás, hogy évenkint a kurban- és noruz-ünnepen
a khántól bizonyos ajándékot kapjanak. A khivai ulemák nem állnak
annyira a tudományosság hirében, mint a bokharaiak; de korántsem oly
szemtelenek s elbizottak mint ezek, és sokban valódi buzgóság lakik,
földieiket tehetségök szerint müvelni, és nyers, harczias
tulajdonságaikon simítani.
_Adók._
Khivában kétféle adó van: a) szalgit, mely a mi telekadónknak felel meg,
s mely szerint minden 10 tanab (egy tanab 60 négyszög rőf) mivelhető
földtől a khán évenként 18 tenge (10 shilling) adót kap. Katonák (nöker
vagy atli), az ulemák és khodsák vagy szejdek (a próféta utódai)
felmentvék alóla. b) Zekiat (vám), mely szerint a bevitt árútól 2½,
száztóli; baromért, tevékért s lovakért darabszámra egy tenge, juhokért
fél tenge vétetik évenként[88]. Ezenkivül minden nyilvános bolt fizet
évenként 6 tengét. A szalgit behajtását közvetlenül a kusbegi és mehter
eszközlik, kik a főkerületeket évenként beutazzák, és az illető
kerületekben a jasolu-kat[89] felelősekké teszik az adók behajtásáért. A
zekiat jövedelmeire egy a khán kegyében álló mehrem őrködik, ki egy
irnokkal meglátogatja a nomád törzseket, és, lehetetlen lévén a barmok
megszámlálása, minden törzsre évenként a jasolukkal tartott tanácskozás
és megegyezés szerint veti ki az illető részt. Az ily eljárásnál
természetesen a mehteré a legnagyobb haszon; s a khánnak még mult évben
is el kellett hinnie, hogy a karakalpakoknak csak 6000 db ökrük van, s a
jomutok és csaudoroknál csak 30,000 birkától fizettek adót, – a mi, a
mint hallám, csak harmadrésze a valódi létszámnak.
_Törvényszékek._
Törvényszékekül szolgálnak a mecsetek és az igazságszolgáltatással
megbizott kazik és muftik magán szállásai. Ezenkivül még mindenkinek
szabadságában áll panaszát a város vagy tartomány kormányzója elé
terjeszteni, ki aztán ürf, azaz saját belátása szerint itél. Minden
kormányzónak, sőt magának a khánnak is, naponként legalább négy óráig
kell kihallgatásokat adnia, mely kötelesség alól csak a betegség
mentheti fel; s miután kiki bebocsáttatik, az uralkodó kénytelen gyakran
alattvalóinak legapróbb családi viszonyait meghallgatni s kiegyenliteni.
Hallottam, hogy nagy mulatságára szolgál a khánnak, ha egy feldühült
házaspárt lát maga előtt; ilyenkor őket még jobban egymásra uszitja, s a
hazaatyja hasát fogja nevettében, mikor férj és nő előtte a porban
henteregve verekszenek.
C. A Khivai Khánság.
A khivai khánságot, mely történelmi nevén Kharezm[90], s mely a szomszéd
országokban Ürgends-nek is neveztetik, – minden oldalról sivatag veszi
körül, s a mivelt föld legszélső határai délkeletre Fitnek város,
éjszaknyugotra Kungrat és Köhne Ürgends, délre Medemin és Kökcseg. Az
állandó lakosokkal benépesitett föld területét meghatározni épen oly
sikeretlen törekvés volna, mintha a népesség számát akarnók
megállapitani; inkább adjuk a khánságnak a lehetségig tökéletes
helyiratát. Határozottan kiemelendő a föld nagy termékenysége, mely nem
annyira a czélszerű mivelésnek, mint inkább az Oxus áldásdús vize által
történő megnedvesülésnek tulajdonitandó.
_Csatornák._
Khivában két féle csatorna van, u. m. _a)_ arna, azaz olyanok, melyeket
a folyam maga vájt magának, s melyeket csak hébekorban szoktak a lakosok
megnagyobbitani, vagy mélyebbre ásni, _b)_ jap, egy vagy két ölnyi
széles, ásott csatornák, melyek nagyobbrészt az arnákból erednek, s
melyeknek sürű hálózata az egész megmivelt földet elboritja. Az arnák
közől megemlitendők:
1. Hazreti Pehlivan arnaszi, mely Fitnek és Hezareszpnél kezdődik s
Khiva mellett elfolyva, miután Zej-n s a jomutok vidékén végig ment, a
homokban elvész.
2. Gazavat arnaszi. Khanka és Jengi Ürgends közt szakad az Oxusból,
nyugati irányban Gazavat mellett foly el, s a jomutok közt elenyészik.
3. Sahbad arnaszi. Kezdődik Jengi Ürgends felett, Sahbad Tashauz és
Jillali mellett foly el, és Kökcsegnél elvész.
4. Jarmis arnaszi. Sahbaz Veli-vel szemben jön az országba, s végig foly
a Kiat-Kungrat és Jengi Ürgends közti vidéken.
5. Kilicsbaj arnaszi. Khitai és Görlen közt ered, Jillali mellett foly
el, és Kökcseg megett a homokban elvész.
6. Khodsaili Arnaszi.
A tulsó parton van:
7. A Surakhan arnaszi, mely a hasonnevű helynél veszi kezdetét és
éjszakkeleten vész el, előbb Japkenarit és Akkamist látván el vizzel.
8. Iltazar Khan arnaszi, mely a karakalpakok földén foly keresztül.
_Felosztás._
Khiva politikai felosztása azon városok számától függ, melyek tulajdon
baj, vagy kormányzóval birván, ez által külön kerületet képeznek.
Legfontosabbak: a főváros Khiva, Jengi Ürgends, az ipar fő székhelye és
Köhne Ürgends. Még sokáig a mongol hóditás után ez volt a khánság
fővárosa, most nyomoru falu, melynek hajdani fényéből alig van már
egyebe, mint először: két toronynak kisebb nagyobb maradványa, mely
tornyok más középázsiai tornyokéval egyenlő idomtalan modorban valának
épitve, és a monda szerint azért rontattak le a kalmukok által, mert
ezek dühbe jöttek azon, hogy e tornyok távolról közel látszanak, s
közeledve feléjök, mintegy futnak az ember elől; másodszor: Törebegkhan
kupolája, izlésteljes zománczozott téglákkal kirakva; végre Mazlumkhan
szolugu.
Khivának mostani felosztása a következő:
A város neve Távolsága az Oxustól mértföldekben (tas) Falvak
1. Khiva 6 _Nyugat felé:_ Bedrkhan, Kinik, Akjap, Khaszian,
Tasajak, Töjeszicsti.
_Dél felé:_ Sircseli, Sikhlar, Rafenek, Engerik, Pizekenik,
Pernakaz, Akmeszdsid.
_Kelet felé:_ Szajat, Kiat, Sikhbagi, Kettebag.
_Észak felé:_ Gendumgiah, Perise, Khalil, Nejszekhasz, Gauk,
Csarakhsik, Zirsejtan, Ordumizan.
2. Hezareszp 1 Dsengeti, Sikharik, Khodsalar, Himmetbaba, Bicsakcsi,
Isancsepe, Bagat, Nogman, Besarik.
3. Jengi 1¼ Ürgends Gajbulu, Sabadboju, Kucsilar, Oroszlar,
Szabundsi, Köndsü, Szagrindsi, Akhunbaba, Karamaza, Kipcsaklar.
4. Kungrat – Kiet, Nogaj, Szarszar, Szakar.
5. Tashauz 6 Kamislikuk, Kongradlar, Karzalar, Jarmisboju,
Basztirmali.
6. Görlen 1 Dzselair, Jomuskali, Esim, Vezir, Alcsin, Taskali,
Kargali.
7. Khodsa-Ili 2 Ketmendsi Ata, Dsarnike Najmanlar (az erdőségekben)
Kamis Csali, Dervis Khodsa.
8. Csimbaj –
9. Sahbad 4 Khodsalar, Kefterkhane, Kökkamis.
10. Surakhan –
11. Kilids-baj 4½ Khalimbeg, Bagalan, Alieliboju, Bozjapboju.
12. Mangit ½ Permanacsa, Kiatlar, Kenegöz.
13. Kipcsak – Baszujapboju, Nogaj-isan, Kandsirgali, Kanlilar.
14. Khitai 1½ Akkum, Jomurlutam, Kulaulu
15. Akderbend és Dsamli 7
16. Kiet 1½
17. Khanka 1 Meder, Gödse, Khodsalar, Sagallar.
18. Fitnek 2
19. Sabaz Veli 2
20. Dsagataj 4½
21. Ambar 5
22. Jengi Ja – Basztirmali, Vejengan kal’eszi.
23. Nöksz – Alcsin, Veszér.
24. Kökcseg 9
25. Köhne Ürgends 6
26. Kiat Kungrat (Görlen és Jengi Ürgends közt) 2
27. Nokhasz (Khanak és Heszareszp közt) 2
28. Rahmet-birdi Beg (közel az Oveisz Karaajne hegyhez)
29. Kangli 1
30. Jilali (Medemin és Tashauz közt) 8
31. Kosköpür
32. Gazavat 6
_Fővárosok és kerületek a hozzájuk tartozó falvakkal együtt, s
mindeniknek távolsága az Oxustól._
D. Termények, Ipar és Kereskedés.
A khivai földtalaj termékenységéről már többször volt szó, különös
emlitésre méltó szép gabonája, s a jó rizs, főleg a görleni; a legszebb
selyem Sahbadban és Jengi Ürgendsben termeltetik; van gyapot, s a rujan,
egy neme a gyökereknek, melyből veres festéket nyernek; a khivai
gyümölcsnél különbet nemcsak Persia és Törökországban, sőt Európában is
alig találhatni. Ez utóbbiból kiemelendő a hezareszpi alma, a khivai
őszibaraczk és granátalma, s főleg a hasonlithatatlan jóságu
dinnyék[91], melyek még a távol Pekingben is nagy hirben állnak, s a
mennyei birodalom uralkodója nem feledé el azon ajándékok közt, melyeket
a khinai tatárságból évenként kap, mindig nehány ürkindsi (ürgendsi)
dinnyét is kikérni magának. Még Oroszországban is jól megfizettetnek;
mert a ki egy szállitmány télidinnyét visz ki, ugyanannyi czukrot hoz
érette vissza.
A khivai ipar terményei közül hires Közép-Ázsiában az Ürgends csapani,
azaz: az ürgendsi kabát, mely két szinű, csikos szövetből van készitve
(pamut vagy selyemből, sőt néha a kétféle fonal vegyülékéből), s a
nálunk divatozó hálóköntösök formájára kiszabva; – továbbá a khivai réz
edények, a hezareszpi és a tashauzi vászon.
Khiva a legnagyobb kereskedést Oroszországgal üzi. Egy-két ezer tevéből
álló karavánok mennek tavaszszal Orenburgba, őszszel Asztrakhánba; s
Nizsnejbe (elnevezésök szerint: Mäkäria) a vásárra gyapotot, selymet,
bőröket, ruhákat a nogaj tatárok számára, chagrinbőrt és gyümölcsöt
visznek, s hoznak ezek helyett katlanokat s más öntött vas edényeket
(itt: dsögen), kattunt (mely nálunk butorok bevonására fordittatik, ott
azonban a nő-ing előrészének készitésére szolgál), percailet, posztót,
czukrot, vasat, rosz puskákat, s kevés diszműárut. Nagy a kivitel a
halakban is; de ezeket az oroszok maguk viszik el három gőzhajó védelme
alatt, melyek az Aral-tón járnak, s az utolsó orosz követség és Khiva
közt kötött szerződés szerint Kungratig mehetnek. Persia és Herattal[92]
Khiva igen csekély kereskedést űz, mert az ezen országokba vezető utak a
turkmanok kezeiben vannak. Khiva és Asztrabad közt csupán a jomutok
tartják fenn a közlekedést, kik évenkint 100–150 tevén hoznak oda
fésü-készitésre való puszpángfát s egy kevés naftát. Bokharával már
élénkebb a közlekedés. Ruhát s vásznat hordanak oda, s érette theát,
fűszert, papirt, s ott készült könnyü diszműárukat hoznak. A belföldi
kereskedésre nézve az ország minden városában hetenkint egy vagy két
vásár tartatik. Még oly vidékeken is, melyekben nincs ház, hanem csupa
nomádok laknak, egy Bazarli-dsajnak nevezett, s több agyagkunyhóból álló
vásárhely épittetik a vásár megtartására, mely e vidékeken különös
ünnepies alakot ölt. A középázsiai gyakran 10–20 mértföldnyiről eljő az
ily helyre nehány tűért vagy más csekélységért, s ilyenkor legszebb
lovára ül, s legjobb fegyverét viszi magával, hogy fitogtathassa magát.
[Illustration: VÁSÁR LÓHÁTON AZ ÖZBEGEKNÉL.]
E. A khánság lakossága.
Khivát 1. özbegek, 2. turkmanok, 3. karakalpakok, 4. kaszakok (kik
nálunk kirgizeknek neveztetnek), 5. szartok és 6. persák lakják.
1. _Özbeg._
Özbeg azon néptörzs neve, mely nagyobbrészt állandó lakhelylyel bírva,
földmiveléssel foglalkozik, s az Araltó déli szögletétől Komulig (40
napi járásra Kasgartól, Khina benseje felé) terjedve, a három khánságban
és a khinai tatárságban uralkodó fajnak tekintetik. Saját felosztásuk
szerint az özbegek 32 fő taifé-re (törzs) oszlanak: 1. Kungrat, 2.
Kipcsak, 3. Khitai, 4. Mangit, 5. Nöksz, 6. Najman, 7. Kulan, 8. Kiet,
9. Az, 10. Taz, 11. Szajat, 12. Dsagataj, 13. Ujgur, 14. Akbet, 15.
Dörmen, 16. Ösün, 17. Kandsigali, 18. Nogaj, 19. Balgali, 20. Miten, 21.
Dselair, 22. Kenegöz, 23. Kanli, 24. Icskili, 25. Bögürlü, 26. Alcsin,
27. Acsmajli, 28. Karakurszak, 29. Birkulak, 30. Tirkis, 31.
Kellekeszer, 32. Ming.
E felosztás régi, és feltünő, hogy az emlitett földterületen még ezen
egyes törzsek is csak nagyon elszórva találtatnak; s a kutató meg van
lepve, sőt néha hinni sem akar saját szemeinek sem, midőn a khivai,
khokandi és jerkendi özbegeknek nyelve, szokásai és arczkifejezése közt
a nagy különbséget észreveszi, és ezek mégis magukat nemcsak ugyanazon
nemzet, hanem ugyanazon törzs (taife) vagy clan (tire) tagjainak
vallják.
Csak azt akarom emliteni, hogy Khivában a legtöbb özbeg törzs képviselve
van, s hogy a khivai Khokanddal, Bokhara és Kasgarral szemben méltán
büszke régi özbeg nemzetiségére. A khivai özbeg első pillanatra elárulja
az irán elemmel való vegyületét; mert szakálla van, mely a turáninál
mindig némileg mintegy idegen tulajdonnak tekinthető, mig az arcz szine
s vonásai gyakran a valódi tatár eredetet tüntetik fel. Jellemére nézve
is a khivai özbeg egyéb törzsrokonainál többet ér; nyilt szívü s
becsületes; megvan még benne azon vadság, mely a körülötte levő
nomádokat jellemzi, de hiába keressük nála a keleti civilisátió csalárd
okosságát, s a törökországi valódi oszmanlin kivül az egyetlen keleti
faj, melyből még lehetne valamit képezni.
Azon körülmény, hogy az iszlami miveltség Khivában még nem áll ott, a
hol Bokharában, egyik fő oka annak, hogy a khivai özbegek részint pogány
nemzeti erkölcseikből, részint a parszi vallásos szokásokból még sokat
megtartottak. A zene és a török népköltészet iránti előszeretet,
melyeken a középázsiai nomád nagyobb szenvedélylyel csügg, mint bármely
mivelt nemzet, itt hivebben s tisztábban tartá fenn magát, mint
Khokandban, Bokharában és Kasgarban. A khivai dutar (két húrú guitarre)
és koboz-játszók hiresek egész Turkesztanban. Nevai, a legnagyobb özbeg
költő, általánosan ismeretes, és nem múlik évtized, melyben uj, bár
másod s harmadrangu lyrikusok ne támadnának. Két testvérrel ismerkedtem
meg Khivában; az egyik Munisz, kitünő verseket irt, melyek közül később
többet ki fogok adni; a másik Mirab, Mirkhond nagy történelmi munkáját
roppant türelemmel leforditá az özbeg török szójárásra, hogy fia, ki
különben persául is tud, azt könyebben megérthesse. Húsz évig dolgozott
rajta, de restelte másoknak megmutatni, mert frivol dolognak tartatik a
valláson kivül még más tudományokkal is foglalkozni.
Több százados letelepedésök daczára még mindig megvan a khivaiakon
előbbi hősi életök jellege. Torna, birkozás, különösen versenyfutás
nálok gyakori dolgok, s ez utóbbiakon gyakran nagy jutalmak tüzetnek ki.
Minden jelentékenyebb lakodalmat 9-es, 19-es, 29-es versenynyel
ünnepelnek meg, azaz a győző mindenből 9, 19, vagy 29 darabot kap,
ugymint: 9 birkát, 19 kecskét stb., a mi gyakran jelentékeny értéket
képvisel. A menyasszony és vőlegény közti versenyről már előbb
szólottam. Az ország ős lakosaitól, kik tűzimádók voltak, némely
ünnepélyek s játékok tartattak meg, melyek Közép-Ázsia egyéb részeiben
az iszlam előtt szinte léteztek ugyan, de ma már teljesen feledve
vannak.
2. _Turkmanok._
Ezekről már bővebben emlékeztem. Khivában vannak jomutok, kik délfelé a
sivatag szélét Gaszavatig, a Karajilgin, Kökcseg, Özbegjap, Bedrkend és
Medemin vidékeket lakják; és a csaudorok, kik Köhne, s különösen Kizil
Takir és Porszu vidékén találhatók, de leginkább a nyugati részen az
Aral-tó és Kaspi-tenger között barangolnak. Göklenek igen kis számmal
vannak.
3. _Karakalpakok._