Szerkesztő:
Hallgass!
_(Lucifer ijedten leül egy másik asztalhoz.)_
Szerkesztő:
Kengyel, maga meg segítsen annak a kritikusnak.
Egy kis fiu _(fürgén Ádámhoz szalad)_:
Ne tesszék félni, majd én szedítet madánat, csak ilja szépen, hogy a
toloratura énekelész szetszuál-psziholódiai alapon intáb medlátász dolda
és nem medérzészé…
Ádám:
Hah, mit kívánsz, te gyenge csemte, mondd?
A kis fiu:
Udan, mada tehetszéttelen majha, mada pajalititnok, mada akarja az apját
tanítani? _(Kiveszi a kezéből a tollat és tovább írja a cikket. Több
hasonló fiu közeledik.)_ Pincéj, egy adad anyatejet, pohájba.
_(Gyermekek köldökzsinórokon ugrálnak. Nagy zenebona.)_
Ádám: