Aztán sokáig, egy ezredévig, két ezredévig némán fekszik, mit sem tud
önmagáról.
Majd egész tisztán felvillan előtte, hogy ő ruhátlanul hever a divánon.
Aztán mindent tud.
Elmered az arca s elmosolyodik. Azt hiszi elmosolyodott, pedig merev az
arca…
S ujabb ezredévek jönnek, mennek… Milyen soká él az ember.
Valami uj nesz.