S rájött a grófnő, hogy hihetetlenül gyönge…

Nincs semmi fájdalma, de nem birja megemelni kezét… Lába lecsüng a

divánról… jobb lába valahol messze lóg az ürben s nincs hatalom, hogy

közelebb vonja magához. Milyen jó, hogy a karja nem esett le, milyen jó,

hogy az legalább itt fekszik mellette a pamlag puha bársonyán.

Az öntudat uj szünete.

Sárarany · 第 46 / 64 题