Miután az alsóbbfoku biróságok által kifejtett érvek szerint

törvényszerüen be nem bizonyittatott, hogy Solymosi Eszter 1882 április

1-én előre megfontolt szándékkal öletett meg; miután továbbá vádlott

Svarcz Salamonnak a vizsgálat folyama alatt 1882 julius 20-án a kir.

törvényszék szine előtt önkéntesen tett, azonban a törvényszék által el

nem fogadott, s az el nem fogadás kijelentése után a vádlott által is

azonnal visszavont azon beismerése: hogy vádlott az őt kigunyoló

Solymosi Esztert haragjában, de ölési szándék nélkül, annak fejére mért

ökölütéssel fosztotta meg életétől, a vizsgálat más irányba lett

tereltetése s a visszavonás után következetesen tagadó vádlott ellenében

kellő bizonyitékot nem nyujt; – miután végre a végtárgyalásra megidézett

számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és rokonainak határozott

előadásaik szerint a Tiszából 1882 junius 18-án kifogott hulla nem

Solymosi Eszter hullája, s ennek ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek

szerint egyáltalán meg nem állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét

vesztette: sem a gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem

vehető.

A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott

kérdéses hullán kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván,

azonkivül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és szorosan

odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek bizonyitékul szolgálnak

arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a kendőbe helyezett festék, idegenek

által azon czélzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a

gyilkosság kideritésével foglalkozó hivatalos közegek, a hulla iránt

tévedésbe ejtessenek. Miután azonban az ezen cselekménynyel terhelt

vádlottak ellenében az: hogy a fennebbi cselekményt ők követték el,

részint azért, mert némelyikének azon előadása: miszerint a vizsgálóbiró

előtt tagadásban lévén, a csendbiztosnak adattak ki, s ez őket

bántalmazások által kényszeritette a bevallásra, a vizsgálat adatai

által támogattatván, vallomásaik visszavonása indokolatlannak nem

vehető, részint mivel más vádlottak tagadásával szemben az

ellenmondásokba keveredett Matej Ignácz tanuskodása alapján a

törvényszerü bizonyiték a hullacsempészetre nézve beszerezhető nem volt:

a kir. itélőtábla felmentő itéletét ezen, valamint az erre vonatkozó

alsóbb birósági indokoknál fogva e tekintetben is helyben kellett

hagyni.

Kelt Budapesten, 1884. évi április hó 4-én.

_Lukács_, s. k.

_Andrássovits Béla_, s. k. előadó.

A VIZSGÁLAT IRATAI.

I.

(Miért ismertetem az iratokat?)

A nagy per vizsgálati iratai három csomóban feküsznek s mindegyik csomó

külön folyószámmal van jelezve. Az első csomó a vizsgálóbiró gyüjteménye

s 295 számra terjed. A második csomó a vizsgálóbiró és törvényszék

együttes gyüjteménye s 57 számra terjed. A harmadik csomó a nyilvános

tárgyalás folyama alatt megszerzett iratok gyüjteménye. Ezek betüvel

vannak jelezve. Végül van még nagy halmaz irás, mely a végtárgyalás 33

napjáról fölvett jegyzőkönyvek halmaza.

Mindezeket röviden ismertetnem kell. Okom erre világos.

Művem nem jogi szakmunka s nem is csupán a hivatalos birósági iratok

ismertetése. Művem ugynevezett irói mű. Czélja az, hogy a világ művelt

közönségének általános olvasmánya legyen. Voltaképen nem a nagy per van

benne feldolgozva, hanem a nagy perben fölmerült emberi, társadalmi és

természeti tünetek. Ha valaki valamely különös regényt lát benne, mint

Lamartine vagy Carlyle némely történeti munkájában, szinte

természetesnek tartom.

De sohase gondoltam arra, hogy munkám csupán szépművi hatást gyakoroljon

az olvasóra. Minden sora megirásakor az volt törekvésem s ettől

tudatosan s akarva soha el nem tértem, hogy munkám az igazságot deritse

föl. Azt az igazságot, mely megtörtént valóság s melyet az iró se

csonkitani, se bőviteni, se szinezni nem akart. Azt az igazságot, melyet

az iró látott, érzett, tapasztalt, megfigyelt. Ha van hiány vagy hézag a

műben: azért csupán az irónak megfigyelő képességét lehet felelőssé

tenni. Igazságra való törekvése fölötte áll minden birálatnak.

Mégis jöhet birálat két oldalról.

Az elfogulatlan olvasóban fölmerülhet a kérdés: vajjon ugy történt-e

minden, vagy legalább ugy van-e az iratokban, a mint én látom és közlöm?

Másrészről a zsidógyülölet egyenesen azzal gyanusithat, hogy mint a

vádlottak egykori védője, minden áron a zsidókat akartam megmenteni s

tisztára mosni irodalmi művemben s e czélból részrehajló s pártos

indulatu voltam a tünetek leirásában s az iratok ismertetésében.

Ily gyanu ellen természetesen nem védekezem. Itt van maga a munka. Az

majd megvédi önmagát is s egyuttal engem is. De azért mégis czélszerünek

találom megjelölni a forrásokat, a honnan tudásomat a közvetlen

megfigyelésen kivül meritettem. E források a birósági iratok. A ki

birálni akar: ám használja fel azokat. Birálata, ellenvetése,

czáfolgatása azok nélkül ugy se érne semmit.

Érthető, hogy az irásokat nem közlöm szórul-szóra. Azok már csak igen

kevés szakember figyelmét tudnák igazán lekötni. S azután nagyon sok

száz nyomtatott ivre is terjednének. Fontos tartalmuk a munka szövegét

ben ugy is szó szerinti idézettel van ismertetve.

II.

(A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és kihallgatásokról fölvett

jegyzőkönyvek.)

1. szám. Egressi Nagy László királyi alügyész Solymosi Eszter eltünése

tárgyában vizsgálatot inditványoz.

Melléklet: Farkas Gábor tisza-eszlári községi biró által fölvett

jegyzőkönyv Sós Andrásné született Farkas Eszter, Szabó Juliánna, Bátori

Gáborné született Vámos Juliánna, Sós Erzsébet és Tanyi Eszter

kihallgatásáról, kik elmondják, mit hallottak Sarf József Samu nevü kis

fiától Solymosi Eszter megöléséről. Továbbá özvegy Fekete Jánosné

született Kramer Borbála kihallgatásáról, ki elmondja, hogy a lány

eltünése napján sirást hallott a zsidó templom felől. Végre Lengyel

Istvánné született Skinta Apollónia és özvegy Somogyi Mihályné született

Huri Erzsébet vallomásáról, kik semmi lényegest nem tudnak.

Melléklet: Jármy Jenő szolgabiró jelentése Solymosi Eszter

köröztetéséről s a kis Samu nevü zsidó gyerek beszélgetéséről.

2. szám. A törvényszék elrendeli a vizsgálatot.

3. szám. Bary József vizsgálóbiró május 19-ére helyszini szemlét rendel.

4. szám. Előnyomozati jegyzőkönyv 1883. május 19, 20, 21 és 22. napjain.

A zsidó templom és templomkert s a zsidófürdő megvizsgálása. A Tisza

medrének halászok segélyével kikutatása. A zsidó templom ajtaja

kulcslyukának megszemlélése. Svarcz Salamon, Sarf József, Junger Adolf,

Braun Ábrahám, Sarf Móricz ellen vizsgálati fogság elrendelése, Sarf

Móriczot Recsky András csendbiztossal és Péczely Kálmán irnokkal

éjszakára átküldi Nagyfaluba.

Melléklet: Helyszini rajzok a faluról.

5. szám. Özvegy Solymosi Jánosné született Jakab Mária kihallgatásáról

fölvett jegyzőkönyv május 19-ről, 21-ről és 30-ról, julius 8-ról és

szeptember 6-ról.

Melléklet: Solymosi Eszter keresztlevele 1867. évi deczember 9-ről és

ugyanannak személyleirása.

6. szám. Huri Andrásné született Olajos Juliánnával fölvett kihallgatási

jegyzőkönyv május 19-ről és 30-ról.

Mellékletek: Huri Andrásné erkölcsi bizonyitványa. Csordás Gáborné

nyilatkozata, hogy ő is adott patkószegre Eszternek 2 krajczárt. Üveges

Mihályné született Dézsi Erzsébet nyilatkozata, hogy az eltünés napjának

reggelén ő is látta Hurinét és Esztert. Végre Lánczi Gáborné született

Kaszala Teréz nyilatkozata, hogy Eszternek egy krajczárt ő is adott

föstékre.

7. szám. Kohlmájer József kihallgatási jegyzőkönyve. Eszter nála veres

és kék festéket vásárolt.

8. szám. Solymosi Zsófia vallomásáról május 20-án, 30-án és szeptember

8-án fölvett jegyzőkönyv.

9. szám. Sarf Samu 4 éves és 9 hónapos gyerek beszédéről jegyzőkönyv.

10. szám. Özvegy Bátori Gábornéval május 19-én, junius 21-én és

szeptember 12-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyv.

11. szám. Bátori Gábor vallomása május 21-ről.

12. szám. Bátori Gáborné született Bolgár Juliánna vallomása május

21-ről.

13. szám. Bátori Zsófiával május 20-án, junius 21-én és szeptember 22-én

fölvett vallomási jegyzőkönyv.

14. szám. Sós Andrásné született Farkas Eszter vallomása a kis Samu

gyerek beszédéről.

15. szám. Szabó Juliánna május 20-iki és szeptember

11-iki vallomása.

16. szám. Özvegy Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia május

21-iki, junius 4-iki és szeptember 6-iki vallomása arról, hogy április

1-én délután, minden esetre déli 12 óra után háromszoros kiáltást

hallott a zsidó templom felől.

Melléklet: Fia, Lengyel János vallomása.

17. szám. Sós Erzsébet 12 éves lányka vallomása a kis Samu beszédéről.

18. szám. Pásztor Józsefné született Tanyi Erzsébet vallomása ugyan a

kis Samu beszédéről.

19. szám. Özvegy Fekete Jánosné született Kramer Borbála május 19-iki és

junius 25-iki vallomása. Április 1-én elment 10–11 óra tájban a zsidó

templom mellett és onnan sirást hallott, mely nem kis gyerek sirása

volt.

Melléklet: Adamovics József plébános és Pap József törvénybiró

nyilatkozata, hogy a katholikus templomban virágvasárnapon ½12–¾12

órakor végződött az istentisztelet.

20. szám. Sós Mihályné vallomása. Az ő pitvarában kérdezősködtek a

lányok a kis Samutól.

21. szám. Tanyi Eszter vallomása a kis Samu beszédéről.

22. szám. Solymosi János, Eszter »távoli« rokona vallomása a zsidók

seregeléséről s a zsidó templombeli világosságról.

23. szám. Özvegy Pásztor Józsefné született Csuha Mária vallomása május

21-ről és szeptember 11-ről. Grósz Márton nyári betegségéről.

24. szám. Cs. Nagy Jánosné született Pásztor Erzsébet május 20-iki,

junius 21-iki és szeptember 8-iki vallomása. Április 1-én a három idegen

metszőnek Taub Emmánuelnál való látogatásáról.

25. szám. Pap József vallomása május 21-ről és szeptember 8-ról.

Jelentéktelen.

26. szám. Rozenberg Rozi, 14 éves, vallomása május 21-ről, junius 23-ról

és szeptember 8-ról. Esztert, Ujfalu felé mentében ápril 1-én délután

egy órakor látta Zsófival, testvérével beszélni.

27. és 28. szám. Tapasztó Miklós és Dulinszki János vallomásai a 25.

számra vonatkozólag. Jelentéktelen.

29. szám. Bátori Juliánna, Lichtman Móricz cselédje. Igazolja, hogy a

metszők náluk uzsonnáztak és vacsoráztak.

30. szám. Ziszman Jakab kocsmáros május 21-iki és 23-iki s szeptember

6-iki vallomása. Elmondja az ápril 1-i metszőválasztást,

istentiszteletet, a zsidó templomban este tartott tárgyalást, koldus

zsidók ottlétét s a metszők egész napi hol tartózkodását.

31. szám. Szuhi Györgyné született Svarcz Katalin vallomása arról, hogy

Ziszman ismerte Esztert.

32. szám. Gazdag Józsefné született Kramer Mária vallomása erősiti Szuhi

Györgynéét.

33. szám. Sarf Józsefné született Müller Léninek, Sarf Móricz mostoha

anyjának május 19-iki és 24-iki, julius 28-iki és október 17-iki

vallomása. Esztert nem ismerte s eltünéséről semmit se tud, de Zsófi

nénjét ismerte. Móricz fia sohase beszélt neki Eszter megöletéséről. A

fiu hazug természetü.

Melléklet: Sarfné erkölcsi bizonyitványa.

34. szám. Svarcz Salamon metsző vádlott vallomása május 20 és 22-ről,

julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja előéletét s az április 1-én a

templomban és azon kivül történteket. Esztert nem látta, eltünéséről nem

tud, meggyilkolása nem igaz. Az istentisztelet alatt hallhattak sirást a

templom felől, mert ő könyörgés közben sirva szokott fakadni s hangja

hasonlit a lányéhoz.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa, eddig büntetlen. Julius 20-iki

önkéntes vallomása arról, hogy ő ütötte agyon Esztert. Ezt az napon

visszavonja, keserüségében tette, társain akart vele segiteni.

35. szám. Sarf József egyházfi, Móricz édes apja vallomása május 21-ről,

julius 26-ról, október 17-ről és deczember 30-ról. Vádlott. Elmondja

április 1-nek történetét. Esztert nem ismerte, megöletését

méltatlankodva tagadja. Fia erről neki sohase beszélt.

Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. Gunya Sándor kihallgatási

jegyzőkönyve; jelentéktelen.

36. szám. Junger Adolf vádlott május 22-iki, julius 28-iki és október

18-iki vallomása. Sarf Móricz állitása valótlan. Solymosi Eszternek

valahol élni kell, mert a zsidók el nem emésztették. Április 1-i egész

napi hollétét elmondja.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.

37. szám. Braun Ábrahám, másként Brenner, vádlott vallomása május

22-ről, julius 28-ról és október 19-ről. Esztert ismerte, eltünéséről

semmit se tud, Móricz vallomása valótlan.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.

38. szám. Sarf Móricz 13 éves 9 hónapos életkoru. Május 20-iki

vallomásában elmondja az április 1-én történteket. Esztert nem ismerte,

eltünéséről semmit se tud.

Mellékletek:

_a)_ Péczely irnoknak Nagyfaluban éjjel 11 órakor a vizsgálóbiróhoz

intézett levele.

_b)_ Recsky csendbiztosnak e levél hátára irt kérelme.

_c)_ A vizsgálóbirónak a levél hátára éjféli 12 órakor irt végzése

Móricz azonnal való kihallgatása iránt.

_d)_ Móricznak a nagyfalui éjszakán tett vallomása Eszter megöletéséről.

_e)_ Móricznak hajnali félhárom órakor a vizsgálóbiró által Nagyfaluban

történt kihallgatása.

Ezeken kivül Sarf Móricznak Eszláron május 22-én lett kihallgatásáról,

május 23-án Nyiregyházán a törvényszék hitelesitési eljárásáról,

ugyanott május 26-án és 27-én teljesitett kihallgatásáról fölvett

jegyzőkönyvek.

Május 27-iki vizsgálóbirói végzés Móricznak a fogházban leendő

tartásáról.

Október 17-iki vallomása arról, hogy talán Eszter ruháját fölismerné.

Egressi Nagy László királyi alügyész értesitései arról, hogy a királyi

fogházfelügyelő utasittatott Móriczot a fogházban tartani s arról, hogy

Kozma királyi főügyész augusztus 23-án Móriczot a fogházból szabadon

ereszteni rendelte.

39. szám. Friedman Károly nyiregyházi rabbi jelenti, hogy Tarczalon

május hóban Gottlib Izsáknál volt szolgálatban állitólag Eszter.

Melléklet: Gottlib Izsák és Kolvek Antalné született Sztáraszta Mária

igazolják egy eszlári lány ottlétét, a ki egy nap mulva onnan eltünt.

Tolcsva község birája jelenti, hogy ott Eszter nincs.

40. szám. Lusztig Sámuel vádlott május 24-iki, julius 28-iki és október

18-iki vallomása. Esztert nem ismerte. Móriczot erőszakkal vették rá a

valótlan vallomásra. Látta, mikor Nagyfaluból visszakisérték, alig

tudott a lábán állani.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.

41. szám. Veiszstein Lázár vádlott május 24-iki, julius 28-iki és

október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja.

Melléklet: erkölcsi bizonyitvány, mely szerint már büntetett előéletü.

42. szám. Értesités Bukszbaum Ábrahám átkiséréséről.

43. szám. Bukszbaum Ábrahám vádlott május 24-iki, julius 28-iki és

október 19-iki vallomása. A vádat elméskedve tagadja.

44. szám. Rozenberg Herman május 25-iki, junius 23-iki, julius 28-iki,

szeptember 2-iki, 4-iki és 17-iki vallomása. Elmondja ápril 1-i

hollétét. Esztert ismerte s utoljára félkét órakor látta délután, a mint

Zsófi nénjével beszélgetett. Sztropkón kereste az eltünt Esztert.

Smilovics szeptember 17-én a börtönből csempészett hozzá levelet.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. Grósz Farkas, Slézinger Mór és Veiner

Herman igazolják sztropkói utját és Pásztor Zsófia, Lakatos Károly,

Fekete Zsuzsánna, Dulinszki Julcsa, Gergely Elek, Gergely Verona

igazolják vallomásának némely részletét.

45. szám. Römer Jakab május 25-iki és szeptember 9-iki vallomása.

Április 1-én este a zsidó templomban folyt tárgyalás. Tóth Borcsa

cselédjének éjjeli megmérése.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.

46. szám. Groszberg Leó május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása.

Elmondja a templomban tartott esti tárgyalást. Esztert ismerte,

eltünéséről nem tud semmit.

Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.

47. szám. Einhorn József május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása.

Esti tárgyalásról.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.

48. szám. Einhorn Májer. Vallomása jelentéktelen.

49. szám. Grósz Márton vádlott. Vallomása május 26, julius 17 és 29,

szeptember 2 és 20-ról. Elmondja az április 1-i napirendet s időközi

utazásait. Tagadja Smilovics állitását s a holttest usztatásában

részességét. Másuttlétet igazol.

Mellékletek: erkölcsi bizonyitványa. Gyulai Zsuzsánna és Nagy Borcsa,

Szilvássy Jánosné született Rohács Anna és Hatalóczki Mária igazolják

másuttlétét, ifju Tóth János és Kis Nagy Mihály nem tudnak róla.

50. szám. Klein József vallomása. Tóth Borcsa megméréséről semmit se

tud. Erkölcsi bizonyitványa.

51. szám. Lichtmann Jakab május 26-iki, junius 14-iki és szeptember

7-iki vallomása. Rozenberg sztropkói utját ő intézte. Naplót vezetett.

Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.

52. szám. Lichtmann Móricz vallomása. Jelentéktelen.

53. szám. Adler Mór jelentése. Fontosság nélkül.

54. szám. Farkas Gábor tisza-eszlári biró a tiszadobi fejetlen hulláról

jelentést tesz.

55. szám. Taub Emánuel elfogatása.

56. szám. Taub Emánuel kihallgatása május 26-án, julius 29-én és október

19-én. Metsző. Vádlott. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja.

Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.

57. és 58. szám. Letartóztatást elrendelő végzések.

59. szám. Boros Borbála vallomása. Tiszalöki nadályáruló asszony részeg

fővel beszélte, hogy Solymosi Eszter teherbe esett és szégyene elől

szökött meg ismeretlen vidékre.

60. szám. Vizsgálóbirói végzések és megkeresések.

61. szám. Mezőkövesdi királyi járásbiró jelenti, hogy az április 1-i

koldus zsidók nem emődiek.

Melléklet: Klein Móricz, Kacz Mari, Czukor Zsigmond, Glück Adolf, Svarcz

Farkasné született Bleich Rézi és Grósz Mózes kihallgatási

jegyzőkönyvei.

62. szám. Zsidók csoportosulása május 29-én estennen Tisza-Eszlár-Ujfalu

végén.

63. szám. Lichtmann József. A zsidók csoportosulásának oka. Eszter

hazajövetelét várták.

64. szám. Einhorn Józsefné született Rozenberg Eszter vallomása.

Jelentéktelen.

65. szám. Tiszalöki holttest, melyet április 28-án a Tiszából kifogtak.

Dr. Kiss Jenő járási orvosnak hullaszemléről fölvett jegyzőkönyve.

Alispáni jelentés, szolgabirói körözvény, törvényszéki elnöki és

vizsgálóbirói végzések.

Május 30-iki jegyzőkönyv szerint dr. Heumann Ignácz védő s dr. Flegmann

Miksa királyi törvényszéki orvos mint zsidók a hulla megszemlélésétől

eltiltatnak.

Kiásatási és felismerési jegyzőkönyv. Czitrom Ábrahám, Veiszhaus Sámuel

és Fógel Izrael a sir azonosságát igazolják. – Solymosi Jánosné és

Zsófia lánya, Solymosi Gáborné, Gyányi Gábor és felesége a holttestben

Esztert föl nem ismerik. – Braun Sámuelné és Braun Pepi s ennek férje

Jatzinger József fölismerik a hullában Braun Amália leányukat, ki alatt

január elején beszakadt a Tisza jege s ki ott a vizbe fult. – Orvosi

külső vizsgálat és vélemény.

66. szám. Dr. Heumann Ignácz védő a hullavizsgálatnál jelenlétét

megengedni irásban kéri. Vizsgálóbiró s fölebbezésre törvényszék

elutasitja.

67. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla után nyomozások. Botos István, Tóth

Gyula, K. Rácz Imre, Dancs István, Rácz Imre, Király Pál, Nácsa József,

Hartstein Jakab, Lucsi Gábor és Pap András halászok és révészek

kihallgatása. A hulláról semmit se tudnak. Ferenczi József révész junius

1-én estennen kutya hulláját látta a viz szinén uszni. Innen terjedt el

a kósza hir a fejetlen hulláról. Grósz M. Lajos vallomása.

Jelentéktelen.

68. szám. Koldus zsidók utáni nyomozások. Eredménytelenek.

69. szám. Az eszlári zsidó templom és zsidó temető vizsgálata.

Megállapitják, hogy a templom pitvarának ablakja előtt április 1-én

szalmaboglya volt, mely az ablakon való ki- és belátást gátolta. A

szalmát azóta a padlásra rakták, rajta vérnyomok nincsenek.

A temetőben három uj sirt felbontottak. Egyikben Sarf 9 napos

csecsemőjének holttestét találták, a másik kettőt egy évesnél régibbnek

állapitották meg. Orvosi szemlejegyzőkönyv.

70. szám. Braun Lőbi (Leopold) volt téglási metsző után nyomozás.

Udvariban, Szatmármegyében nyomára jönnek. Végzések, megkeresések,

elfogatási rendelet.

71. szám. Kovács Hostyisovszki Mihály kihallgatása. Nyiregyházi rabbi

levelet küldött általa Lichtmann Móriczhoz.

72. szám. Kernyétei jegyző jelenti, hogy az odavaló metsző Veberman

Móricz április 1-én nem volt otthon. Végzés. Személyleirás.

73. és 74. szám. Braun Lőbi metsző elfogatása.

75. szám. Braun Lőbi vádlott vallomása junius 3 és 12-ről, julius 28-ról

és október 18-ról. Elmondja április 1-én hol és kiknél tartózkodását. A

nála talált Krachmol-Blü vérzéscsillapitó szer. Vádat tagadja, Esztert

nem látta. Móricz vallomását, mint rabtársai beszélik, csendbiztos

erőszakolta ki.

76. szám. Braun Lőbire vonatkozó intézkedések. Nyomozások, végzések,

megkeresések. Hollétére vonatkozó kihallgatások. Házkutatással nála

talált leletek, zsidó betükkel irt magánlevelek s a Krachmol-Blü.

Korányi Imre gyógyszerész s dr. Felletár Emil országos művegyész

vizsgálata és véleménye a Krachmol-Blüről.

Melléklet: Zsidó betüs levelek és forditásaik. A Svarcz Salamonnál

talált levelek s ezek magyarra lett forditásai.

77. szám. Vizsgálóbiró helyszini vizsgálata junius 4-én a zsidó templom

és Sarf József lakása körül.

Melléklet: kihallgatások Sarf Móricz életkorának meghatározása végett.

1868 juliusban vagy augusztusban született.

78–83. szám. Költségjegyzékek, letartóztatási határozatok, törvényszéki

és vizsgálóbirói intézkedések.

84. szám. Az 1791-ben támadt peéri vérvád adatai.

85. szám. Koldus zsidók után nyomozások, 22 emődi lakos kihallgatási

jegyzőkönyve.

86. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála bujdosó zsidó

asszony utáni nyomozások. Kihallgatási jegyzőkönyvek. Elfogatása.

87. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála kihallgatási

jegyzőkönyvei junius 11-ről és 17-ről. Elmondja élete történetét és

özvegy Solymosi Jánosnéval találkozását.

88. szám. Névtelen levél, miként készitik keresztyén szűz vérével a

pászkát.

89. és 90. szám. Névtelen levél arról, hogy Eszter holtteste a metsző

pinczéjében egy hordó alá van eltemetve. A vizsgálóbiró helyszini

nyomozása. A metszőnek nincs pinczéje, se hordója.

Huri András és Juhász Lujza kihallgatási jegyzőkönyvei. Jelentéktelenek.

91. és 92. szám. Vizsgálóbirói végzések, költségjegyzékek.

93. szám. Szolgabirói jelentés a dadai holttest feltüntéről.

Melléklet: a holttestnek éjjeli előzetes rendőri, szakértői vizsgálata.

94. szám. A csonka-fűzesi – dadai – holttestre nézve junius 19-én és

20-án eszközölt kiásatási, fölismerési és orvosi vizsgálati intézkedések

és kihallgatások. Orvosi vélemények.

95. szám. Solymosi Eszter boltba menésének s onnan visszatértének

időtartama iránt szakértői helyszini szemle. Szakértők a jegyzőkönyvben

nincsenek megnevezve. Szemle junius 21.

96. szám. Solymosi Gáborné született Jakab Erzsébet kihallgatása junius

21-én. Sarf József április 3-iki beszéde a nánási esetről.

97. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla iránti ujabb nyomozás. Dojtsák

Mihály kihallgatása s egyéb kihallgatások. Teljes eredménytelenség.

98. szám. Kovács Jánosné született Varga Zsuzsánna kihallgatása junius

22-én, hogy Rozenberg Herman junius 16-án mondta, Eszter élve vagy halva

előkerül.

99. szám. Tisza-dadai jegyző junius 22-iki jelentése a járási

szolgabiróhoz, melyben a csonka-fűzesi holttest felbukkanásának s

megtalálásának részleteit elmondja. Tutajosok fölemlitése.

100. szám. Szomjas Károly egykori tengerész véleménye, hogy a folyóviz

miként szokta a holttestet sodorni magával.

101. szám. Murvai Györgyné született Gyányi Borbála kihallgatása.

Jelentéktelen.

102. szám. Rozenberg Hermanné született Reisz Mária és Doma Mária

kihallgatása arról, mikor járt Rozenberg Hermann Tokajban és

Kereszturban?

103. és 104. szám. Költségjegyzékek.

105. szám. Névtelen jelentés junius 29-ről, mely szerint Huriné

emésztette el Esztert, kihez házsártos és kegyetlen volt. Ő fogta

először a zsidókra.

Mellékletek:

A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (3. kötet) · 第 16 / 18 段