=Előszó= 1 l.
=Bevezetés.= – _A tömegek kora_ 7 l.
A jelenkor fejlődése. – A nagy kultúrváltozások a népek gondolkodásában
végbemenő átalakulások következményei. – A mai kor hite a tömegek
hatalmában. – Ez változtatja meg az államok hagyományos politikáját. –
Hogyan kerülnek felszínre az alsóbb néposztályok és mi módon gyakorolják
hatalmukat. – A tömegek elhatalmasodásának szükségszerű következményei.
– Hatásuk csak romboló lehet. – Ők semmisítik meg végképen az elavult
kultúrát. – A tömeglélektant általában nem ismerik. – Törvényhozóknak és
államférfiaknak mennyire fontos tanulmányozni a tömegeket.
ELSŐ KÖNYV. A tömeglélek.
=Első fejezet.= – _A tömegek általános jellemvonásai. Lelki egységük
pszichológiai törvénye_ 17 l.
A tömeg meghatározása lélektani szempontból. – Sok egyén összetömörülése
még nem alkot tömeget. – A pszichológiai tömegek ismertető jelei. – A
gondolatok és érzelmek határozott iránya azoknál az egyéneknél, kikből a
tömeg képződik és a személyes tudat elhalványulása. – A tömegek mindig a
tudattalan uralma alatt vannak. – A nagy agy tevékenysége megszünik és a
gerincagy tevékenysége lesz a túlnyomó. – Az értelem csökken, az
érzelmek teljesen átalakulnak. – A transzformált érzelmek lehetnek jók
vagy rosszak, épúgy mint az egyének érzelmei, kik a tömeget alkotják. –
A tömeg épúgy lehet hős, mint bűntettes.
=Második fejezet.= – _A tömegek érzelmei és erkölcsisége_ 28 l.
1. §. _A tömegek izgékonysága, változékonysága és ingerlékenysége._ – A
tömeg játékszere minden külső ingernek és visszatükrözteti ennek
folytonos változásait. – Az inger, amelynek engedelmeskedik elég erős
arra, hogy mellette minden személyes érdek megszünjék. – A tömeg semmit
sem gondol meg előre. – A faj hatása. – 2. §. _A tömegek
szuggerálhatósága és hiszékenysége._ – Fogékonyságuk a szuggesztió
iránt. – Elméjükben előhívott képeket valóságnak veszik. – Miért hasonló
neműek ezek a képek az összes egyénekre nézve, kik tömeget alkotják. – A
tudós és ostoba a tömegben egyenlők lesznek. – Különböző példák az
illuziókra, amelyeknek a tömeg egyénei alá vannak vetve. – Lehetetlenség
a tömegek tanúvallomásának valami hitelt adni. – Sok tanú megegyezése
egyik legrosszabb bizonyíték arra, hogy a tényt megállapítsuk. – A
történelmi munkák csekély értéke. – 3. §. _A tömegérzelmek túlzottsága
és egyoldalúsága._ – A tömegek nem ismernek sem kétségest, sem
bizonytalant és mindig a szélsőségek felé hajlanak. – Érzelmeik mindig
túlhajtottak. – 4. §. _A tömegek türelmetlensége, zsarnoksága és
maradisága._ – Ezeknek az érzelmeknek magyarázata. – A tömegek
szolgalelkűsége ez erős tekintély előtt. – A pillanatnyi forradalmi
ösztönök nem akadályozzák meg a tömegeket abban, hogy a legszélsőbb
mértékben konzervativak legyenek. – Ösztönszerűleg ellenségei a
változásnak és haladásnak. – 5. _§. A tömegek erkölcsisége._ – A tömegek
erkölcsisége a szuggesztió szerint lehet sokkal alacsonyabb vagy sokkal
magasabb, mint az azt alkotó egyéneké. – Magyarázat és példák. – A
tömegeket néha olyan érdekek irányítják, melyek kizárólag az izolált
egyénnél fordulnak elő. – A tömeg moralizáló szerepe.
=Harmadik fejezet.= – _A tömegek eszméi, gondolkodása
és képzelete_ 52 l.
1. §. _A tömegek eszméi._ – Az alapeszmék és járulékos eszmék. – Az
ellentétes eszmék hogyan férhetnek meg egymás mellett. – Vannak
átalakulási folyamatok, melyek a magasabb gondolatokat a tömegek számára
hozzáférhetővé teszik. – A gondolatok társadalmi jelentősége független a
bennük foglalt igazságtól. – 2. §. _A tömegek gondolkodása._ – A
tömegeket érvekkel nem lehet befolyásolni. – Gondolkodásuk mindig igen
alacsonyfokú. – A képzettársításnál csak nyomai vannak meg az
analogiának és szukcessziónak. – 3. §. _Atömegek képzelete._ – A
képzelet hatalma a tömegeknél. – Képekben gondolkoznak és a képek
kapcsolat nélkül követik egymást. – A tömegekre nagy hatással van a
dolgok csodálatos oldala. – A csodák és legendák a művelődés igazi
támasztékai. – A tömegek képzelete volt az államférfiak mindenkori
hatalmának alapja. – A tények mi módon vannak befolyással a tömegek
képzeletére.
=Negyedik fejezet.= – _A tömegek meggyőződésének vallásos
formái_ 63 l.
A vallásos érzés elemei. – A vallás független valamely istenség
imádásától. – Jellemvonásai. – A meggyőződés hatalma, ha vallásos formát
ölt. – Különböző példák. – A nép istenei sohasem vesztek el. –
Visszatérésük új formái. – Az atheizmus vallásos formái. – Ezeknek a
fogalmaknak fontossága történelmi szempontból. – A reformáció, a Szt.
Bertalan-éj, a rémuralom és a többi hasonló események a tömegek vallásos
érzelmeiből származnak és nem izolált egyének akaratából.
MÁSODIK KÖNYV. A tömegek nézete és meggyőződése.
=Első fejezet.= – _A tömegek nézeteinek és meggyőződéseinek közvetett
tényezői_ 69 l.
A tömegmeggyőződések előkészítő tényezői. – A tömegmeggyőződések
föllépése egy bizonyos belső előkészületnek következménye. – A
meggyőződések különböző tényezői. – 1. §. _A faj._ – A faji sajátságok
túlnyomó befolyása. – Az ősök szuggesztióit fejezi ki. – 2. §. _A
hagyományok._ – A hagyomány a faji lélek összetétele. – A hagyományok
társadalmi jelentősége. – Kezdetben hasznosak, de azután ártalmasokká
válnak. – A tömegek legmakacsabb fenntartói a hagyományoknak. – 3. §.
_Az idő._ – Az idő készíti elő fokozatosan a nézetek megszilárdulását,
azután lerombolását. – Ez teremt rendet a chaoszból. – 4. §. _A
politikai és társadalmi intézmények._ – Jelentőségükről hamis fogalmak
vannak. – Befolyásuk rendkívül gyenge. – Csak hatások és nem okok. – A
népek nem tudják a nekik legjobban megfelelő intézményeket
megválasztani. – Az intézmények olyanok, mint az etikett, egy címen
bírálják el a legkülönbözőbb dolgokat. – Hogyan keletkeznek az
alkotmányok. – Egyes népeknek szükségük van bizonyos, elméletileg rossz
intézményekre, mint pl. a centralizáció. – 5. §. _A tanítás és nevelés._
– A mai felfogások a nevelésnek a tömegekre való hatásáról helytelenek.
– Statisztikai bizonyítékok. – A latin nevelés demoralizáló hatása. – A
nevelés befolyása. – Különböző népek köréből vett példák.
=Második fejezet.= – _A tömegek nézeteinek közvetlen tényezői_ 91 l.
1. §. _A képek, szavak és formák._ – A szavak és formák varázsszerű
hatalma. – A szavak hatalma az általuk előhívott képekhez kapcsolódik és
független azoknak valódi értelmétől. – Ezek a képek változnak korok és
fajok szerint. – A szavak elavulása. – Példák néhány nagyon használatos
szó értelmének lényeges változására. – Hogy a régi dolgokat új nevekre
keresztelik, ennek politikai haszna van, ha a korábbi elnevezések rossz
hatást gyakorolnak a tömegekre. – A szavak értelmének változása fajok
szerint. – A demokrácia szónak más a jelentése Európában és Amerikában.
– 2. §. _Az illuziók._ – Jelentőségük. – Minden civilizáció alapjában
megtalálhatók. – Az illuziók társadalmi szükségessége. – A tömeget
mindig többre becsülik az igazságnál. – 3. §. _A tapasztalat._ – Csak a
tapasztalat tudja a szükségessé vált igazságokat a tömeg lelkébe oltani
és a veszedelmes illuziókat megsemmisíteni. – A tapasztalat csak úgy
hat, ha gyakran ismétlődik. – Mibe kerülnek a tömegek meggyőzésére
szükséges tapasztalatok. – 4. §. _Az ész._ – A tömegeknél semmi
jelentősége sincs. – Csak a tudattalan érzelmek befolyásolásával
hathatunk rájuk. – A logika szerepe a történetben. – A valószínűtlen
események rejtett okai.
=Harmadik fejezet.= – _A tömegek vezetői és rábeszélési
módszereik_ 107 l.
1. §. _A tömegek vezetői._ – Minden tömegnél ösztönszerű szükséglet,
hogy vezetőknek engedelmeskedjék. – Csak ők tudnak hitet teremteni és
tömegeket szervezni. – A vezetők szükségképen zsarnokok. – A vezetők
osztályozása. – Az akarat szerepe, – 2. §. _A hatás eszközei a
vezetőknél._ – Az állítás, ismétlés, lelki infekció. – E tényezők
szerepe. – Hogyan jut a lelki infekció alsóbb társadalmi rétegekből
magasabb társadalmi rétegekbe. – A népszerű gondolat minél előbb
általános gondolattá lesz. – 3. §. _A presztizs._ – A presztizs
meghatározása és osztályozása. – A szerzett és személyes presztizs. –
Különböző példák. – Hogyan szűnik meg a presztizs.
=Negyedik fejezet.= _A tömegnézetek és tömegmeggyőződések
változékonyságának határai_ – 131 l.
1. §. _A megrögzött vélemények._ – Bizonyos általános hiedelmek
változatlansága. – Ezek irányítják a civilizációt. – Gyökeres kiirtásuk
nehézsége. – A türelmetlenség mennyiben erény a népeknél. – Az általános
hiedelemnek bölcseleti abszurdítása nem árthat a terjedésnek. – 2. §. _A
tömegek változó nézetei._ – Azok a nézetek, amelyek nem valamely
általános hiedelemből származnak, rendkívül változékonyak. – Az eszmék
és hiedelmek feltűnő változásai legalább egy században. – E változások
reális határai. – Az elemek, melyeken a változás nyugszik. – Az
általános meggyőződések jelenlegi eltünése és a sajtó mindenfelé
valóelterjedése okozza, hogy a nézetek a jelenkorban mindinkább
változnak. – Hogyan van, hogy a tömeg véleményei minden tárgyat tekintve
a közönbösség felé hajolnak. – A kormányok nem tudják a véleményeket
irányítani, mint eddig. – A vélemények mai szétágazódása megakadályozza
zsarnokságukat.
HARMADIK KÖNYV. A tömegek osztályozása és a különböző tömegkategóriák
leirása.
=Első fejezet.= – _A tömegek osztályozása_ 145 l.
_A tömegek általános felosztása._ – Osztályozásuk. – 1. §. _A heterogén
tömegek_ – Differenciálódásuk módja. – A faj befolyása. – A tömeglélek
annál gyöngébb, minél erősebb a faji lélek. – A faji lélek a civilizáció
állapotát, a tömeglélek a barbárság állapotát reprezentálja. – 2. §. _A
homogén tömegek._ – A homogén tömegek felosztása. – Szekták, kasztok,
osztályok.
=Második fejezet.= – _Az úgynevezett tömegbűntények_ 150 l.
Az úgynevezett tömegbűntények. – A tömeg törvény szerint és nem
lélektanilag bűnös. – A tömegek tetteinek teljes tudattalansága. –
Különböző példák. – A septembriseur-ök lélektana. – Gondolkodásmódjuk,
érzékenységük, erkölcsiségük.
=Harmadik fejezet.= – _A törvényszéki esküdtek_ 156 l.
A törvényszéki esküdtek. – Az esküdtszékek általános jellemvonásai. – A
statisztika azt mutatja, hogy határozataik függetlenek összetételüktől.
– Hogyan befolyásolhatók az esküdtek. A gondolkodás csekély jelentősége.
– A híres ügyvédek rábeszélési-módszere. – A bűnök természete, melyek
iránt az esküdtszékek engedékenyek vagy szigorúak. – Az esküdtszékek
intézményének haszna; végzetes veszedelem volna, ha helyüket
hivatalnokokkal töltenék be.
=Negyedik fejezet.= – _A választó tömegek_ 165 l.
A választó tömegek általános jellemvonásai, – Hogyan történik a
rábeszélés. A túlajdonságok, melyeknek meg kell lenni a jelöltben. – A
presztizs szüksége. – Hogyan van, hogy a parasztok és munkások ritkán
választják meg a közülük való jelölteket. – A szavak és formák befolyása
a választókra. A választási küzdelmek általános képe. –
Hogyan alakul ki a választó véleménye. – A bizottságok hatalma. – A
bizottságok a zsarnokságot a legszélsőbb formákban képviselik. – A
francia forradalom bizottságai. – Az általános választójog gyönge
lélektani értéke dacára sem pótolható. – Hogyan van, hogy a szavazatok
azonosak maradnak, ha a választójogot egy bizonyos polgári osztályra
korlátozzák is. – Mit eredményezett az általános választójog az összes
országokban.
=Ötödik fejezet.= – _A parlamenti gyűlések_ 176 l.
A parlamenti tömegekben legnagyobbrészt megvannak a heterogén nem anonim
tömegek közös tulajdonságai. – A vélemények egyoldalúsága. – A
szuggerálhatóság és határai. A szilárd, változhatatlan és változó
vélemények. – Miért van a határozatlanság túlsúlyban. – A vezetők
szerepe. – Presztizsük oka. – Igazi urai az olyan testületnek, ahol csak
csekély kisebbség szavaz. – Korlátlan hatalmuk. – Szónoki művészetük
elemei. – A szavak és képek. – Lélektani szükség, hogy a vezetők
általában meggyőződöttek és korlátoltak legyenek. – Lehetetlenség, hogy
a szónok érveit presztizs nélkül érvényesiteni tudja. – A jó vagy rossz
érzelmek túlzottsága a gyűlésekben. – Bizonyos pillanatokban géppé
válnak. – A konvent ülései. – Vannak esetek, amikor a gyűlés elveszti
tömegjellegét. – A szakemberek befolyása szakkérdésekben. – A parlamenti
kormányforma előnye és kára minden országban. – Újkori szükséglet, de
vele kapcsolatos a közpénzek pocsékolása és minden szabadságnak
fokozatos megszorítása.