Az ide tartozó sokaságok azok, melyeknek jellemvonásait e kötetben már
tanulmányoztuk. Képződhetnek bármiféle egyénekből, tekintet nélkül
foglalkozásukra és értelmi állapotukra.
Most már tudjuk, hogy az emberek azáltal, hogy működő tömeggé
egyesültek, az ő kollektív pszichologiájuk lényegében eltér egyéni
lélektanuktól és értelmiségük nem vonja ki őket e differenciálódás alól.
Láttuk, hogy a sokaságnál az értelemnek nincs jelentősége. Csak a
tudattalan érzelmek működnek.
Egyik alapvető tényező, a faj, a különböző heterogén tömegeket élesen
elkülöníti.
Már több ízben visszatértünk a faj szerepére, kimutatván, hogy egyike az
emberi cselekvést befolyásoló leghatalmasabb tényezőknek. Hatása a
tömegsajátságok közt is mutatkozik. Egy különböző egyénekből álló tömeg,
de ha ezek mindnyájan angolok vagy kínaiak, nagyban különbözik egy
másik, szintén különféle, de más-más fajhoz tartozó egyénekből álló
tömegtől, például ha azok oroszok, franciák vagy spanyolok.
A nagy eltérések, melyeket az öröklött lelki alkat teremt az emberek
érzés- és gondolkodásmódjában, rögtön napfényre jönnek, ha bizonyos,
ámbár ritka körülmények egy tömeggé egyesítenek, körülbelül egyenlő
arányban, különböző nemzetiségű egyéneket, még ha látszólag azonos
érdekek hozták is össze őket. A szocialisták kísérletei, hogy minden
ország munkásságának képviselői egy nagy kongresszuson egyesüljenek,
mindig a leghevesebb viszályokkal végződtek. Valamely román tömeg,
bármilyen forradalminak vagy maradinak gondoljuk is, követeléseinek
teljesítése végett állami közbenjáráshoz fog fordulni. Mindig
centralizáló és többé-kevésbé monarchikus. Az angol vagy amerikai tömeg
pedig, ellenkezőleg, nem tud az államról és a magánkezdeményezésre
apellál. A francia tömeg mindennél többet ad az egyenlőségre, az angol
tömeg pedig a szabadságra. Kiváltképen a faji különbség okozta, hogy a
szocializmusnak és demokráciának annyi alakulata van, mint amennyi
nemzet van.
A faji lélek teljesen uralkodik a tömeg lelkén. Ez az a hatalmas
szubsztrátum, mely ingadozásaikat határok közé szorítja. Fontos
törvénynek kell tekintenünk, hogy _a tömegek alantasabb jellemvonásai
annál kevésbé élesednek ki, minél erősebb a faji lélek_. A tömegek
szerepe és uralma barbárság vagy visszatérés a barbárságba. Csak egy
bizonyos szilárdan organizált szellem elérése által történhetik, hogy a
faj mindinkább kijut a tömegek öntudatlan hatalmából s kivergődik a
barbárság állapotából.
A faj határain kívül egyetlen helyes osztályozása a tömegeknek
elkülöníteni őket anonim tömegekre, mint például az utcai csődületek és
nem anonim tömegekre, például a határozatokat hozó gyűlések,
esküdtszékek stb. A felelősség érzete elenyészik az elsőnél és
kifejlődik a másodiknál, s ez szabja meg tetteiknek gyakran nagyon
különböző irányát.