ELSŐ FEJEZET. A tömegek nézeteinek és meggyőződéseinek közvetett
tényezői.
A tömegmeggyőződések előkészítő tényezői. – A tömegmeggyőződések
föllépése egy bizonyos belső előkészületnek következménye. – A
meggyőződések különböző tényezői. – 1. §. _A faj._ – A faji sajátságok
túlnyomó befolyása. – Az ősök szuggesztióit fejezi ki. – 2. §. _A
hagyományok._ – A hagyomány a faji lélek összetétele. – A hagyományok
társadalmi jelentősége. – Kezdetben hasznosak, de azután ártalmasokká
válnak. – A tömegek legmakacsabb fenntartói a hagyományoknak. – 3. §.
_Az idő._ – Az idő készíti elő fokozatosan a nézetek megszilárdulását,
azután lerombolását. – Ez teremt rendet a chaoszból. – 4. §. _A
politikai és társadalmi intézmények._ – Jelentőségükről hamis fogalmak
vannak. – Befolyásuk rendkívül gyenge. – Csak hatások és nem okok. – A
népek nem tudják a nekik legjobban megfelelő intézményeket
megválasztani. – Az intézmények olyanok, mint az etikett, egy címen
bírálják el a legkülönbözőbb dolgokat. – Hogyan keletkeznek az
alkotmányok. – Egyes népeknek szükségük van bizonyos, elméletileg rossz
intézményekre, mint pl. a centralizáció. – 5. §. _A tanítás és nevelés._
– A mai felfogások a nevelésnek a tömegekre való hatásáról helytelenek.
– Statisztikai bizonyítékok. – A latin nevelés demoralizáló hatása. – A
nevelés befolyása. – Különböző népek köréből vett példák.
Eddig a tömegek lelki alkatát tanulmányoztuk. Ismerjük érzésüknek,
gondolkozásuknak és következtetésüknek módját. Lássuk most már hogyan
keletkeznek és szilárdulnak meg nézeteik és meggyőződéseik.
Ezeket a nézeteket és meggyőződéseket kétféle tényezők határozzák meg:
ú. m. a közvetett és közvetlen tényezők.
A közvetett tényezők lehetővé teszik, hogy a tömegek bizonyos
hiedelmeket magukévá tegyenek és meggátolják egyéb nézetek elfogadását.
Előkészítik a talajt, melyből egyszerre új eszmék támadnak, meglepő
erővel és hatással, de amelyek csak látszólag keletkeztek maguktól.
Bizonyos gondolatok a tömegeknél néha villámgyorsan törnek elő és
valósulnak meg. De ez a hatás csak felszínes, mögötte hosszantartó belső
munkát kell keresnünk.
A közvetlen faktorok hozzájárulnak ehhez a hosszú munkához, nélküle nem
lenne hatásuk; a tömegek meggyőződésének életet adnak, formát
kölcsönözve tehát az eszmének, egybekapcsolják azt minden
következményével.
Ezek a közvetlen tényezők tesznek lehetővé minden felbomlást, ami a
sokaságot hirtelen felkelésbe sodorja; ezek csinálják a sztrájkot vagy
lázadást, közreműködésük által juttatnak hatalomhoz egy embert vagy
buktatják meg a kormányt.
Ennek a két tényezőnek szukcessziv működését minden nagy történelmi
eseményben megállapíthatjuk. A francia forradalomban, hogy
legszembetünőbb példát hozzak föl, közvetett tényezők voltak a
filozófusok iratai, a kizsákmánylás a nemesség részéről, s a tudományos
gondolat előhaladása. Az ily módon előkészített tömeglelket aztán a
közvetlen tényezők, mint a szónokok beszédei, az udvar ellenállása a
jelentéktelen reformokkal szemben, könnyen felingerelték.
A közvetett tényezők között vannak általánosak, melyeket minden
tömegvélemény és tömegmeggyőződés alapjában megtalálunk. Ilyenek: a faj,
hagyományok, az idő, intézmények és a nevelés.
Most e különböző tényezők jelentőségét fogjuk kutatni.