Czélja e kis munkának azt bizonyítani, hogy mikor egy eredetileg
míveletlen nép, mely különben hajlamánál fogva minden szépre és jóra
képes, a mívelődést abban keresi, hogy más polgáriasult népek külső
szokásait majomkint eltanulja s külsőségekben akar hozzájok hasonlítani,
a helyett, hogy saját nemzeti jellemét, ősi szokásait, nyelvét
megtartva, ezeknek az alapján iparkodnék valódi míveltség után
törekedni, akkor az ilyen nép mindent vesztett és semmit sem nyert,
eladta a napot, vett az árán holdvilágot; tudatlan név helyett cserélt
bolond nevet.
Mindezeket én itt szép hegedüszóban el fogom mondani: a kinek fülei
vannak a hallásra, hallja meg…