Faluról begyültek a czelebritások. A városház előtti tér átengedtetett a
hatóság által a kisérlet számára. A notabilitások és úrhölgyek számára
tribünök állíttattak. A helyben állomásozó lovasság és szekerészet
főparancsnokai is megigérték megjelenésöket.
A nevezetes napot megelőző huszonnégy óra alatt az Ofélia nevet viselő
gólya minden ételben való részesüléstől visszatartatott, hogy annál
bizonyosabban beváljon a czélzatos furfang azzal a bizonyos póznára
tüzött csalétekkel.
A léggömbhöz tudniillik egy fűzfavesszőből font csónak volt csatolva,
melynek hátulsó részére (puppis) egy tollseprükből alkotott kormány
(timon) alkalmaztatott, az orrára (prora) pedig egy haránt fekvésü
pálcza helyezteték, melynek végén zsinegre kötött kigyó ficzkándozott.
Csalhatatlan volt a számítás.
A mint a csónakban elhelyeztetett gólya megpillantja a ragadozó kigyót,
azonnal föl fog repülni és utána eredni. A begyéhez kötött hámnál fogva
magával ragadja a csónakot, a csónak a léggömböt s eként «ad hominem»
(azaz «ad ciconiam») be lesz bizonyítva a tétel, hogy ha a léghajó
csónakjában egy lelkes állat, (például egy ember) fog ülni s a léggömböt
négy, vagy tiz gólya röpíti tova, akkor azt tetszés szerint lehet a
szélrózsa minden irányában kormányozni.
Pünkösdi szünidő volt; a szyttyáknak nem volt iskolájuk; mind kijöhettek
a hecczre.
Én voltam a professzor úrnak a Handlangere, vagy, a hogy magyarul
hivják: fizikus-inas.
Óriási közönség gyült össze a városháztéren. A főiskolai fiatalság
tartotta fönn a rendet.