Később, az 1800-ik évben az itt tanult leczkét javított kiadásban adta
vissza Simonyi a francziáknak, mert a mint azok egyszer véletlenül
megkerülve Gyulay hadtestét, azt a főhadseregtől el akarták szakítani, ő
maga hirtelen hírt nem adhatva a fenyegetett tábornoknak, lesbe vonult
egy erdő mellett, s midőn a franczia hadtest gyanútlanul elvonult
előtte, hirtelen megtámadta annak utócsapatjait, elvett két ágyút tőlük
s azokból dühösen kezdett el lövöldöztetni rájok.
Az ellenség a váratlan ágyúzásra zavarba jött s késledezett, míg Gyulai
megtudá róla a veszélyt s idején csatlakozott a főhadsereghez.
Mire aztán az ellenség eszére tért, már akkorra Simonyi árkon-bokron túl
volt vitéz huszárjaival, az elfogott ágyúkkal s minden keze ügyébe akadt
emberrel és lóval.
Ugyanez év nyarán Ulmenhain alatt a franczia vörös huszárokkal volt egy
leghiresebb csatája, hol egy több óráig tartott lovassági ütközetben
ötszöri újra kezdett harczczal visszafoglalta hadteste táborszereit s
akkor visszacsapva az ellenségre, elvette minden ágyúját és 150 lőporos
szekerét.
Néhány nap mulva új munka várt a fáradhatlan hősre. A mi seregünk
Neuburgnál a Duna mellett áthuzódott a fel nem tartható ellenség elől.
Egy kis csapat maradt hátul, melynek a visszavonulást kellett fedeznie.
Az ellenség legvitézebb gyalogsága a hirhedett gránátosok, kik közt
szolgált a históriai nevű Auvergnei Latour, egykor tábornok a királyság
alatt, a köztársaságban közkatona, ki semmi más czimet nem fogadott el,
mint: «a francziák első gránátosa».
A védsereg már-már elhanyatlott a francziák dühe alatt, mikor megjelent
Simonyi.
Egy percz alatt megfordult a csata, az üldözőkből üldözöttek váltak, a
szép gránátos seregnek szine java elhullt s a menekvő hadtest bizton
vonulhatott át a Dunán.
E csatában esett el Simonyinak legkedvesebb testvéröcscse, ki ekkor már
hirhedett bátyja alatt mint hadapród szolgált. József nem birta őt a
végzetes golyótól megőrizni, mely életét kioltá; s alig maradt rá ideje,
hogy holttestét megmentse a csataviadal zivatarából.
De elesett a francziák legjobb vitéze is, az első gránátos, Auvergnei
Latour. Drágán volt megfizetve Simonyi vesztesége.
E harczok után nyeré Simonyi József a Mária Terézia-rend arany
keresztjét; és nemsokára századossá neveztetett ki.