Lám Apoll’ is Létó sarja
A szemét fordítja arra
És kegyesen nézi most,
El virággal hogy halmozzák
Kírrha kemény birkózóját
Deli Alexidamoszt,
Kit érintni földet ott
Még a nap se láthatott.
És ha, Pelopsz, szent meződön,
Hol az Alfeusz foly szelíden,
Van igazságos bíró:
Úgy tér e hősök virága
Szarvasnevelő honába
Hogy borul a homlokára
Kék olajfa koszorú.