„ÉLET“ IRODALMI ÉS NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Budapest, I., Fehérvári-út 15/c.
Egy szó a többiek elé.
Az újságíró az bizony olyan, mint egy könnyelmű, délceg, gondtalan _Don
Juán_: szeretkezve csatangol rendetlen muzsájával keresztül-kasul az
élet berkein és szórván szerelmét, egyre hagyogatja el e szerelem
gyümölcseit… Azután egy napon jön az _Élet kiadótársaság_ (mint a
számonkérő _Végzet_) és összeszedi az elhagyott porontyokat, kimosdatja,
ki is fésüli, sorakoztatja glédába és helyet kér nekik, sajnos ott, ahol
aki helyet kér, mérlegre is tétetik és megméretik…
Állják-e ezek a legények a megméretést, nem tudom. (A kiadók lelke
rajta.) Látom, hogy sorakoztatásukban se rend, se rendszer, se
kronológia, se semmi. Legföljebb egy kis tárgyi rokonság azok közt, akik
mint egy csoportba verődve, csoportban követik az előző csoportot. De
mind lármás, jókedvű, őszinte, Istenben bízó kamasz. Mondjam-e, hogy
szeretetreméltó? Nekem az. Mert nem hazug egy se, nem bántja a másét egy
se, szereti a világot és ami csak van benne, mind és mind szeretné, ha
más is szeretné. Hitvallása valamennyinek – felekezeti külömbség nélkül
–, ami a bűnös apjoké: a _magyarság_, amelyért élni-halni kell s
amelyért élni-halni érdemes.
Balatonföldvár, 1914 július 23.-án.
_Rákosi Jenő._