Titkár. De az ön jósága…

Norrison. Nem jóság. Olaj! Olaj a gépnek! Ne hízelegjen Graef, mert

megharagszom.

Titkár. Istenem… ha meggondolom, hogy mint fiatal gyerek ön mily sokszor

ült az ölemben és játszott az orrommal!

Norrison. Ez engem nem kötelez semmire. Legfeljebb: üljön ön is néha az

ölembe és játsszék az orrommal. Kérem, érdeklődjék, hogy kinn van-e már

a pályaudvaron a korcsolyám, ródlim, skí, koffer, minden egyéb holmim.

Titkár. Már félegykor kiadtam az utasítást.

Norrison. Az nem elég. Mindent személyesen! Ezt maga is tanulja meg

Napoleontól, ahogy én megtanultam. Parancsokat adni, de a teljesítést

személyesen ellenőrizni. Még az ilyen csodaszemélyzetnél is, mint az

enyém.

Egy, kettő, három · 第 10 / 65 题