Norrison _Góth_
Antal _Rajnai_
Lydia _Makay M._
Titkár _Bárdi_
Kuno kisasszony _Gazsi M._
Brasch kisasszony _Eszterházy I._
Posner kisasszony _Sziklai E._
Petrovics kisasszony _Simon G._
Lind kisasszony _Pártos E._
Osso _Békéssy_
Ciring _Árkossy_
Dr. Wolff _Makláry_
Dr. Faber _László_
Dr. Pinsky _Dózsa_
Felix _Gárdonyi_
Gróf Dubois-Schottenburg _Hajmássy_
Colleon _Zátony_
Krisztián _Mátray_
Főszabász _Somló_
Divatárus _Peti_
Maître d’hôtel _Szegő_
Károly _Sztára_
Szolga _Kőrösi_
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
_Történik egy európai világvárosban._
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
_Először adták a budapesti Vígszínházban, 1929 október 5-én._
_Impozáns bankelnöki fogadószoba. Balról elől láthatatlan tapétaajtó az
öltözködő- és mosdószobába. Bal és jobb vágott sarokban széles
falnyílás, nehéz, teljesen zárható függönnyel. A baloldali függöny
mögött az elnök titkárainak irodája látszik, a jobboldali függöny mögött
kisebb tanácskozóterem, asztallal, székekkel. Háttérben ablak. Jobbról
elől általános bejárat. A színpad közepén, szemben a nézővel, díszes
nagy íróasztal, sok telefonnal, sok csengővel. Az íróasztaltól jobbra és
balra két taburet a gyorsírónők számára. Jobbról és balról a falnál
asztalka. Néhány karosszék. Két taburet az íróasztal előtt._
_Mikor a függöny felgördül, a bal kis ajtó nyitva van, előtte áll
Norrison, kezét törülközővel törülgetve. Ezalatt a szolga keféli hátul a
kabátját. Titkár az íróasztaltól jobbra áll és blokba jegyez._
Norrison _igen gyorsan, szinte hadarva, hangosan, parancsoló modorban,
közben folyton kezét törölve_… a postámat minden nap külön csomagba
csomagolva félretenni, minden csomagon az illető nap dátumával. Egy
hétig semmi postát nem akarok kapni. Tovább. Tizenharmadikán érkeznek az
urak a velencei városi kölcsön miatt, ezeket fogadni és közölni velük,
hogy másnap, tizennegyedikén délben érkezem haza. Tovább. Sürgős kisebb
ügyekben, ha valami kell, Holstein igazgató úr intézkedjék. Tovább.
Újságokat nem akarok látni, összes lapjaim félreteendők a
sajtóosztályban. Tovább. Bárki a világon keres, ma délután négy óra
harmincegykor egyheti szabadságra utaztam, egy hétig semmivel sem
foglalkozom, semmi nem érdekel, kikapcsoltam az agyamat. Pont. _Átadja a
szolgának a törülközőt, karosszékhez megy és leül._
Titkár. Minden rendben lesz, elnök úr.
Szolga _beviszi az öltözőszobába a kefét, törülközőt, kijön, becsukja az
ajtót és lábújjhegyen Norrison mögött elhaladva a tanácskozóterembe
távozik_.
_Szünet._
Norrison _elmerengve ül, a levegőbe néz, majd fán kopog_.
Titkár _alázatosan, szerény mosollyal_. Elnök úr fán kopog. Ez az a
pillanat, amikor a nagy bankvezért meg merészelem szólítani.
Norrison. Szólítson meg. Jöjjön kedves Graef, csak szólítson meg. Nem
mint személyi titkárom, hanem mint családom öreg bizalmi embere. Most
hála Istennek, van egypár nyugodt percem. _Órájára néz._ Háromnegyed
három. Négykor jön ide értem a mi kis Lydiánk. Négyharmincegykor indul a
vonat és megyünk Lydiával a családomhoz, a hegyek közé. Egyheti
pihenőre. Pihenni fogok, Graef, pihenni! De máris megkezdem az agyam
kikapcsolását. Jöjjön kedves Graef, beszéljen valamit. Ezzel már
megkezdődik az én semmittevésem.
Titkár. Oh elnök úr… az ön agya oly komplikált gépezet, hogy még a
kikapcsolása is hosszú időt vesz igénybe.
Norrison. Kedves Graef, ne hízelegjen.
Titkár. Ah! Most ha el méltóztatik utazni, milyen üres és csendes marad
ez a szoba. Ennek a nagy bankpalotának úgyszólván az agyveleje.
Norrison. A hasonlat nem rossz. Tovább.
Titkár. Felettünk emeletek, alattunk emeletek, szobák, termek, folyosók,
száz meg száz nyüzsgő, dolgozó ember, pénz, pénz! Olyan ez az óriási
palota, mint valami kohó, amely mindenből aranyat olvaszt! Milyen szép!
Norrison. Tudja, mikor volt ez szép? Mikor még nem volt meg, csak itt!
_A homlokára mutat._ És nekem kellett az egészet felépíteni,
benépesíteni. Akkor volt szép. De hagyjuk most a bankot. Beszélgessünk
olyan dolgokról, amilyenekről nem szoktunk. Fecsegjen, fecsegjen,
segítsen kikapcsolni az agyamat.
Titkár _zavartan_. Érdekes. Most, hogy elnök úr társalgást engedélyez,
az izgalomtól nem jut eszembe semmi. Miről fecsegjek?
Norrison. Amiről akar. _Megveregeti a hátát._ Kedves öreg Graef.
Titkár. Milyen aranyos ön ilyenkor. Mint a lovas, aki fárasztó nyargalás
után megveregeti a lova nyakát.