Irma _kiveszi a gyűrűből a szalvétát, elibeteszi, a sót közelebb tolja,
a kenyeret megigazítja._
Sipos. Mit ugrálsz annyit? _Eszik_. Mindent kétszerannyi ugrálással
csinálsz, mint kellene. Nyugodtan: egy, kettő, kabát, víz, szappan,
cipő, papucs, leves. _Eszik_. Megtanulhattad volna már nyolc év alatt.
_Eszik_. Ez mindennap így van pontosan. Ebbe nem is lesz változás.
Irma. Nyolc év előtt még csak tizenegy éves voltam.
Sipos. Ezt mér mondod?
Irma. Azt tetszett mondani, hogy nyolc év alatt megtanulhattam volna.
Hát most tizenkilenc éves vagyok, hát akkor tizenegy éves voltam.
Sipos. Mi ez? Társalgás?
Irma. Kis, boldog csevegés, Sipos úr.
Sipos. Már megint jár a szád?
Irma. Már nem is jár, mert befogom.
Sipos. Nézd csak. Prücsök. _Eszik_.
_Szünet, Irma áll és boldogan nézi._
Irma _szünet után, halkan_. Kezitcsókolom.
Sipos. Mi?
Irma. Semmi.
Sipos. Mit mondtál?
Irma. Kezitcsókolom.
Sipos. Hova mégysz?
Irma. Sehova.
Sipos. Hát mér mondtad?
Irma. Csak mondtam.
Sipos. Hülye vagy?
Irma. Igen.